hetilap

A témák közé tartozott a lassan már örökzöldnek mondható uniós alkotmány.
Nincs más hátra, mint előre: újabb két évre jegelik a kérdést, miután tavaly a
holland és a francia szavazók határozottan visszautasították a jelenleg még
mindig változatlan szöveget. Világossá vált, hogy 2007-ig, amíg ezekben az
országokban sor nem kerül a választásokra, nem tudnak érdemben intézkedni a
kérdésben.

Széles körű az egyetértés abban, hogy a szöveget jelentősen át kell majd
dolgozni – de hogy mikor és hogyan, az kérdéses. Egyelőre csak annyi biztos,
hogy az unió nem boldogul a 27 tagországgal megfelelő szabályozások nélkül.
Sokak szerint megoldódna a kérdés, ha végre tisztáznák, hogy az országok hogyan
szavaznak, hány biztost delegálhatnak, hogy szükséges-e félévente újabb országot
ültetni az EU élére vagy legyen-e inkább egy állandó elnök, illetve hogy a most
külügyi megbízottnak nevezett posztot átnevezzék-e külügyminiszteri posztra.

Tony Blair szerint (aki többször is eltűnt a megbeszélésekről az angolok meccsei
alatt) „nem kétséges, hogy Európának új szabályokra van szüksége”. José Manuel
Barroso EU-elnök szerint is „életben kell tartani a folyamatot”. Barroso
javasolta a tagországoknak, hogy az igazságügyre és a belügyre szorítsák vissza
szuverenitásukat, és a külügyi kérdésekben legyenek készek a szorosabb közös
koordinációra. Emellett az elnök szerint szükséges lenne egy közös diplomáciai
testület létrehozása is.

A következő nagy vita az unió mérete körül alakult ki, mivel sok tagország
szerint egy nagyobb létszám kezelhetetlenné válna, és persze Törökország
csatlakozása is sokakban aggodalmat vált ki. A franciák és az osztrákok jegelnék
a csatlakozási tárgyalásokat: szerintük nemcsak az a lényeg, hogy az adott
ország kész-e a csatlakozásra, de az is, hogy az unió képes-e felvenni őt. A
többi tagország azonban nem támogatta a javaslatot, sőt, az év végéig jelentés
készül majd az unió „abszorpciós kapacitásáról”. A főleg az új tagországok közül
kikerülő kritikusok szerint ez egy igen nehezen behatárolható kritérium, és csak
arra szolgál, hogy egyértelmű nyilatkozatok helyett ezen keresztül fagyasszák be
a bővítési folyamatot. Mindenesetre eredmény, hogy a bővítési stratégiát őszre
elkészítik, valamint Barroso ígérete szerint addigra világosan definiálják majd
az abszorpciós kapacitási kritériumot is.

Az elnök szerint Románia és Bulgária csatlakozását nem lehet 2008. január 1-je
utánra halasztani, és a balkáni országok is, akiknek egy 2003-as EU-csúcson
gyakorlatilag biztosra ígérték az uniós tagságot, már folytatnak csatlakozási
tárgyalásokat. „Megtartjuk [a bővítési] ígéreteinket, de észre kell vennünk,
hogy kétségek merültek fel a közvéleményben a növekedés ütemével és hatókörével
kapcsolatosan” – mondta Barroso. Sokak szerint ez azt jelenti, hogy új alkotmány
nélkül az új tagok felvétele csak tovább bonyolítaná a jelenleg sem egyszerű
helyzetet.

Tony Blair szerint „nem kétséges, hogy Európának meg kell változtatnia a
szabályait, mivel egy eddig 15 tagból álló közösségből 25 tagúvá váltunk, majd
rövidesen 27 tagú lesz az unió, és ha a jövőben a balkáni államok is
csatlakoznak, új szabályokra lesz szükség. De hogy ezek milyen formában
készülnek el, még nyitott kérdés”.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek