Két nappal a választások előtt az elemzők nagy része hárompárti parlamentet
valószínűsített. A választók vasárnap alaposan megtréfálták nemcsak a
szakembereket és a közvélemény-kutatókat, hanem a pártokat is. Az MDF bejutására
nem sokan számítottak, a kisebbik konzervatív párt azonban több mint 5
százalékos eredményével nagyban meghatározhatja a következő parlament
erőviszonyait.
Az első forduló során több egyéni mandátum kelt el, mint 2002-ben: a 176
választókörzet közül 66-ban nem kell második fordulót kiírni; ezeken a helyeken
az egyik jelölt vasárnap megszerezte a szavazatok legalább 50 százalékát. A 66
közül 38 képviselő a kormánykoalíciót erősíti – négy közös jelölt mellett 34
szocialistát találhatunk a listán –, míg 28 a Fidesz–KDNP színeiben indult.
Az eredmény azonban csak első ránézésre mutat egyértelmű balliberális sikert. A
legtöbb politikai elemző egyetért abban, hogy a választás végső kimenetele nem
kis részben az MDF-en és a kispárt szavazóbázisán múlik. Amennyiben Dávid Ibolya
kitart a második fordulós önálló szereplés mellett, és a támogatóik nem
szavaznak át tömegesen a fideszes jelöltekre, az MSZP és az SZDSZ sikere már
most borítékolható. Ellenkező esetben sincs minden veszve a baloldal számára,
hiszen a 110, még kétesélyes választókerület közül 61 helyen áll első helyen
jelöltjük, míg a fideszes politikus csupán 48 helyen csípte meg az első helyet
(egy helyütt független jelölt végzett az élen). Hasonló eredmény született a
bronzérmek tekintetében is: az SZDSZ jelöltjei 92 körzetben szerezték meg a
harmadik helyet, míg MDF-es politikus 70 helyütt lett dobogós.
2006. 04. 14. (X/15)
