Forgatás után egy televíziós stáb Fotó: S. L.
A rádiók és televíziók működését szabályozó úgynevezett médiatörvény reformjára alapvetően a digitális műsorszórásra való átállás uniós követelménye miatt van szükség (lásd keretes írásunkat), ám egyúttal lehetőség nyílik a jogszabály azon részeinek módosítására, ami miatt évek óta egymásra mutogatnak a politikusok, mikor a közszolgálati médiumok függetlenségéről, pontosabban annak hiányáról esik szó.
Mindenesetre szakértők szerint rendezni kellene és lehetne többek között a közmédiumok finanszírozási helyzetét, hogy ne az aktuális kormányoldal jó szándékán múljon, csődbe megy-e az adott – közpénzeket számolatlanul felélni képes – közmédium, vagy sem; ki lehetne iktatni az intézményesített politikai befolyást; vagy például meg lehetne határozni, mit is jelent a közszolgálatiság, hogy az érintett médiumok ne kelhessenek versenyre a kereskedelmi csatornákkal a nézettség növelése ürügyén.
Az ORTT az általa kifejezetten a médiatörvény-módosítás előkészítésére alapított – 140 millió forintos költségvetéssel működő – Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet nemrégiben készítette el saját törvénytervezetét.
A tervezetről egyelőre még az ORTT berkein belül folyik szakmai vita, ám a lapunk által megszerzett változatot kérésünkre Bayer Judit, a Sajtószabadság Központ médiajogásza már értékelte. Szerinte sajnálatos, hogy a tervezet nem szüntetné meg az intézményesített politikai befolyást a közmédiumoknál, amelyeket a jelenlegi három helyett egyetlen,
tizenkét tagból és hat póttagból álló közalapítvány felügyelne. Ennek kuratóriumába négy-négy tagot közvetlenül az ellenzék, illetve a kormánypártok delegálnának, további négyet pedig – a civilek képviseleteként – a történelmi egyházak, az etnikai kisebbségek, a határon túli magyarok, illetve a szakmai testületek jelöltjei közül választanának. Bayer szerint ezek a szervezetek önkényesen lettek kiválasztva a civilek közül, ráadásul esetenként határozott politikai irányultsággal bírnak. Hozzátette: a civil kurátorok számának csökkentése ettől függetlenül üdvözlendő cél.
A szakértő szerint előremutató a tervezet közmédiumok finanszírozását érintő része. E szerint az Országgyűlés hat évre előre meghatározná a közmédiumok konkrét feladatait, és ezekhez normatív finanszírozást rendelne. Ezzel párhuzamosan a reklámokat száműznék ezekből a médiumokból, és visszaállítanák az üzembentartási díjat.
Bayer Judit problémásnak tartja azt is, hogy a tervezet értelmében az ORTT kvázi miniszteriális jogosítványokat kapna, és "mamutszervezetté" bővülne: megalakulna a hatósági feladatokat is ellátó Országos Rádió és Televízió Felügyelet, valamint a panaszbizottság helyett létrehozandó Pártatlanságot és Kiegyensúlyozottságot Felügyelő Tanács. Ez utóbbi hivatalból is eljárhatna, így – Bayer megfogalmazása szerint – tulajdonképpen egy "cenzúrabizottságot" hoznának létre, amely a szabályoktól való eltérést keményen büntetné. A műsorszerkesztés tekintetében közmédiumoknál a pártatlanság, kereskedelmi csatornáknál pedig a kiegyensúlyozottság követelményének kellene megfelelni – amennyiben egy adott műsor ennek nem tenne eleget, a készítésben részt vett minden egyes munkatársat akár milliós nagyságrend? büntetéssel lehetne sújtani, és a közmédiumokban való munkavállalástól és a műsorszolgáltatásban való közreműködéstől is el lehetne tiltani.
A törvénytervezetet készítő bizottság vezetőjét lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
2005. 12. 16. (IX/50)
