Tiszai szennyezés 2000-ben Fotó: Reuters
A romániai szennyező céget pénzbírsággal (270 millió régi lej, azaz kevesebb mint kétmillió forint) sújtották, vezetői ellen pedig büntetőjogi eljárást indítottak.
Sólyom László köztársasági elnök Barcelonában az euromediterrán csúcsértekezleten a következőképpen kommentálta a történteket: "Nem lehet megengedni, hogy a ciánszennyezés állandóan fenyegesse Magyarországot, fel kell lépni ellene".
A 2000-es katasztrófa idején 1200 tonna tiszai hal pusztult el. Az akkori helyzetet súlyosbította a cián után két héttel "érkező" nehézfémszennyezés, aminek a nyomai még ma is kimutathatóak.
A jelentős gazdasági haszon miatt Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa szerint az jelenthetné a megoldást, ha az embereket rá lehetne bírni arra, hogy kevesebb aranyat vásároljanak, hiszen a forgalomban lévő nemesfém mennyiség kis részét használják csak ipari célokra. A szakértő elmondta lapunknak azt is, hogy egy nemzetközi szervezet is létrejött e célok elérése érdekében.
Egyes számítások szerint román területen ma egy uncia (30 gramm) arany előállítása 107 dollárba kerül és ezért 320 dollárt lehet kapni a piacon. Az viszont nem mindig követhető, hogy a nyereség kihez kerül. A 2000-es katasztrófa utáni nemzetközi vizsgálatok következtében komolynak mondható konkrét lépések nem történtek a romániai bányákban, csupán ígéretek hangzottak el. Jelenleg csak Máramaros vidékén
tizennyolc, még mindig elavult berendezéssel és zagytározóval működő létesítmény található.
2005. 12. 02. (IX/48)
