hetilap

A felmérés szerint egyre kisebb az amerikai külpolitika nemzetközi támogatottsága, és fokozatosan romlik a Bush-kormányzat megítélése is. A vizsgált országok lakossága ugyanakkor továbbra is kedvezően áll az amerikaiakhoz általában, és a válaszadók 80-90 százaléka fontosnak véli, hogy országuk továbbra is jó kapcsolatokat tartson fenn az Egyesült Államokkal; ugyanakkor élesen kritizálták az amerikai kormány külpolitikáját. Az átlagot tekintve, a megkérdezettek 57 százaléka mondta azt, hogy az Egyesült Államokról alkotott véleménye az elmúlt években fokozatosan romlott, míg 20 százaléknak javult a véleménye (elsősorban Izraelben és Dél-Koreában). 

Arra a kérdésre, hogy az amerikai demokrácia továbbra is mintaérték?-e a számukra, 52 százalék igennel, míg 42 százalék nemmel válaszolt. A britek, mexikóiak és dél-koreaiak szerint már nem jelent példát számukra az Egyesült Államok, míg a kanadaiak, oroszok, japánok és izraeliek többsége továbbra is példaként tekint Amerikára.

A megkérdezetteknek arra a kérdésre is választ kellett adniuk, hogy kit látnának szívesebb a Fehér Házban az elkövetkező négy év során. Az izraeliek 56–15 százalékban álltak ki Bush mellett, Oroszországban lényegileg kiegyenlített volt a két oldal (52–48), míg a többi nyolc ország egyértelműen Kerryt támogatja Bushsal szemben, a britek 50–22, a mexikóiak 55–20, a japánok 51–30, a dél-koreaiak 68–18, a kanadaiak 60–20, a spanyolok 58–43, az ausztrálok 54–28 és a franciák 72–16 százalékban.

A kanadai La Presse napilap által szervezett felmérésben Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Oroszország, Izrael, Japán, Dél-Korea, Mexikó, Kanada és Ausztrália vett részt. Valamennyi országot szoros történelmi kapcsolatok fűzik az Egyesült Államokhoz. A felméréshez az ötletet az International Herald Tribune által korábban végzett felmérés adta, mely szerint Busht csak Lengyelországban, Nigériában és
a Fülöp-szigeteken támogatják Kerryvel szemben. 

A felmérésre adott válaszokból kitűnik, hogy az Egyesült Államokhoz, illetve annak jelenlegi elnökéhez való nemzetközi viszonyulás alapvetően az iraki háború megindítását követően változott meg. A válaszokból azonban az is kiderül, hogy Kerryben nem a személyisége az, ami megnyerte a választók bizalmát, hanem annak az általános elutasításnak a hasznát élvezi, amellyel az utóbbi években Bushnak kellett szembenéznie. Sokan egyszerűen azért szavaznának Kerryre, hogy megakadályozzák Bush újraválasztását, azt remélve, hogy az új elnök más politikát fog folytatni Irakkal kapcsolatban. 

Amerikai elemzők szerint azonban az Amerika-ellenesség akkor is meg fog maradni, ha Kerry nyeri meg a választásokat. A kritikai hangulat lehet, hogy egy időre enyhülni fog, de hosszú távon biztos, hogy fennmarad. Ezt a véleményt erősítette meg nemrégen Kerry egyik külpolitikai szakértője is, aki kiemelte, hogy ha jelöltjük meg is nyeri a választásokat, nagy a valószínűsége annak, hogy nem várt csalódást fog okozni a világ számára. "Ha azt gondolják, hogy Kerry elnök azonnal meg fog tenni mindent, amit az európaiak akarnak, akkor kellemetlen meglepetés fogja őket érni" – mondta a szakértő, aki szerint elképzelhető, hogy Kerry erőfitogtatással fogja kezdeni elnökségét, hogy világossá tegye mindenki számára: az új amerikai elnök nem kevésbé keménykezű, mint elődje volt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek