hetilap

Rohamrendőrök vonultak ki az adóemelés ellen tüntető francia séfek megfékezésére. Nem nyelik le Fotó: Reuters

Az európai közgazdászok mostanában azt kutatják, hogy az átgondoltabb és alacsonyabb adók beindíthatják-e Európában az olyannyira áhított gazdasági növekedést. Alacsonyabb adókra valóban nagy szükség lenne, mivel, ha most létrejönne az Európai Unióban az egységes állam, az a világ legnagyobb adószedője lenne.

A személyi jövedelemadó, a vállalati adó, az áfa és a szociális közterhek jelentik azt a négy fő adónemet, amit az unió polgárainak, illetve vállalatainak fizetnie kell. Ezeket összesítve a világon a legmagasabb közterhek Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Olaszországban, a skandináv országokban vannak, ezután jön kicsit lemaradva Németország és Nagy-Britannia. Ehhez az Európai Unióhoz csatlakoztunk mi is. Hazánkban és más újonnan csatlakozóknál ugyan még nem olyan magasak az adókulcsok, de az adóalap sokkal alacsonyabb. Ezek szerint Kelet-Európában egyelőre kevesebb adót fizetünk, mint Európa nyugati felén, csak éppen olyan alacsony bérek után, ami nyugaton teljesen ismeretlen. Elképzelhetetlen, hogy havi 4-500 eurós (120 ezer forint körüli) béreket adókkal sújtsanak nyugaton, ugyanis ott ilyen bérek nem is léteznek. Nyugat-Európában az átlagembernek a magas bruttó jövedelmek miatt általában nincs kifogása az adófizetés ellen. 

Helga Moser német egyetemi tanár a Time magazinnak adott interjújában jól összefoglalta a németek életérzését az adózásról: "Kész vagyok adót fizetni, de azt nem akarom látni, hogy hülyeségekre költsék." Ne feledjük, hogy a magas adók következtében a németek kiváló szociális rendszert élveznek, ingyenes közoktatást, magas színvonalú kórházi ellátást, magas nyugdíjakat, olcsó tömegközlekedést, tiszták a városaik és még
hosszan folytathatnánk a sort. Kelet-Európában, így hazánkban is mindebből csupán a magas adók "maradnak" meg, ezért érthető, hogy keleten az emberek nem szeretnek adót fizetni és még rosszabb szemmel nézik, ha az állam esztelenül költi az adófizetők pénzét. Azt viszont már a németek is nehezen viselik, hogy egyre többet kell fizetniük ugyanazért a szolgáltatásért. Huszonöt évvel ezelőtt Helga Moser csak a fizetése egyharmadát adta az államnak, most több mint felét viszik el a különböző adónemek. A németek, osztrákok spórolósak, nem nagyon vesznek hitelre semmit, nem akarnak eladósodni. A jelzálogot sem nagyon szeretik, persze sokan ezt nem tudják kikerülni, de inkább visszafizetik, amint tudják, és takarékoskodnak, hogy idős korukra legyen tartalékuk. Ebből kifolyólag a magas adók erőteljesen
visszafogják a fogyasztást, ami mérsékli a gazdasági növekedést. Számos közgazdász azon a véleményen van, hogy az adók enyhítése beindíthatna egy nagyobb növekedést, ami például az USA-ban évtizedek óta működik. 

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek