Hullámvölgylovaglás

Orbán Viktor: meghirdette az eurorealizmus politikáját Fotó: Vörös Szilárd

A politikai köznyelvben eddig az EU-pártiak és az Eu-szkeptikusok kifejezéseket használták. Gyakorlatilag a magyar pártok és politikai csoportok közül egyedül a MIÉP ellenzi az uniós csatlakozást. A napokban útjára is indították az "Így nem" cím? programjukat. Jelenleg nincs olyan baloldali erő, amely ellenezné az integrációt, mivel a Munkáspárt és az alternatív baloldali mozgalmak politikusai és képviselői is csatlakozáspártiak, azzal a kitétellel, hogy szerintük a társadalom leszakadt rétegeinek szociális felzárkóztatására nagyobb hangsúlyt kellene helyezni.

A Gallup Intézet közvélemény-kutatási adatai szerint a csatlakozás mellett a lakosság 77 százaléka, ellene 8 százaléka szavazna (további 8 százalék nem szavazna, 7 százalék pedig nem tudja, mit tenne, vagy nem akart válaszolni a kérdésre). A válaszolók alig 7 százaléka gondolja úgy, hogy jól ismeri az EU-t, és a tíz tagjelölt ország átlagánál jóval nagyobb arányban vannak azok, akik saját állításuk szerint kevés ismerettel rendelkeznek róla (46 százalékkal szemben 38 százalék). Tehát azt lehet állítani, hogy a magyar lakosság 10-15 százaléka valamilyen módon EU-szkeptikus: ez az arány messze nagyobb, mint a MIÉP tábora, másrészt a tájékozatlanság miatt nagyon változó lehet az unióval kapcsolatos közhangulat.

A Fideszt, amely alapítása óta a csatlakozás támogatója, a választások után próbálták politikai ellenfelei a jelenleg népszerűtlen EU-szkeptikusok körébe beszorítani. Igaz, erre maga Orbán Viktor is adott lehetőséget, hiszen korábban ő maga mondta azt, hogy az "unión kívül is van élet", másrészt egy vidéki fórumon félreérthetően fogalmazta meg a csatlakozással kapcsolatos, amúgy reális feltételeit. Ráadásul a Fidesz a csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítással szemben is több kifogást emelt. Ezek ismeretében ellenfeleiknek nem volt nehéz a Fideszt mint unióellenes pártot bemutatni.

A legnagyobb jobboldali párt ezért múlt hét szombatra kongresszust hívott össze, ahol "újrapozícionálta" viszonyát a csatlakozáshoz. Orbán Viktor beszédére és a kongresszus hangulatára kulcsszóként az EU-realizmus illik, amit egyébként a Fidesz stratégái alkottak (vagy éppen másoltak Angliából).

Orbán Viktor képes beszédben írta le, hogy a rendszerváltás után az unió volt a magyaroknak a vágy titokzatos tárgya, ami – legalábbis szerinte – lassú, de biztos folyamat eredményeképpen a vágy pőre tárgya lett, elvesztette izgalmas titokzatosságát. Konkrétumként azt hangsúlyozta, hogy ha minden támogatási formát összeszámolunk, az agrártámogatásokat, a strukturális és kohéziós alapból érkező összegeket, akkor a negyven százalékát kapjuk meg annak a támogatásnak, mint ami egyébként járna, miközben az első teljes évtől, 2005-től kezdődően a ránk eső kötelezettségek, vagyis befizetések száz százalékát kell azonnal teljesíteni.

Ráadásul Orbán szerint, téved, aki azt reméli, hogy a belépés után az éteri béke vagy a jóíz? ebéd utáni szunyókálás vár rá, mivel az unión belül is csaták zajlanak. A Fidesz vezetője burkoltan brüsszelitáknak és euroszer-viliseknek nevezte a kormánykoalíció politikusait.

Több politológus és politikus szerint (lásd keretes írásunkat) a Fidesz Magyarország belépése után a várható csalódottság hullámait kívánja meglovagolni. Általános tapasztalat ugyanis, hogy azokban az országokban, ahol beléptek az unióba, a belépést levezénylő kormányok megbuktak. A legtöbbet emlegetett ország Svédország, ahol ma már nem támogatnák az integrációt. A tervek szerint Magyarország 2004-ben lépne be az unióba és a "népszerűtlenség hullámvölgye" éppen a 2006-os országgyűlési választásokra esne. Az EU-realizmus a Fidesznek azt jelentené, hogy nem akadályozta meg a csatlakozást, de mégis – "ugye megmondtam" – kritikát fogalmazott meg, ami politikai tőkét jelenthet számukra.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: "Rosszabbak voltak a csatlakozási feltételeink, amikor Orbán Viktor miniszterelnökként tevékenykedett. Az ország pozícióin a jelenlegi kormány tudott javítani. Természetesen más az, ha csak egy ország csatlakozik egy közösséghez, mint az, amikor tíz egyszerre. Tíz ország esetében ez nyilván nagyobb terhet jelent, ami visszafogottabb támogatásra nyújt lehetőséget. De a csatlakozás nemcsak pénz, hanem elvi kérdés is, hiszen egy értékközösséghez csatlakozunk.

A Fidesz úgynevezett EU-realista politikája kapcsán azt tudom mondani: igaz, nem lábujjhegyen kell bemennünk az unióba, de nem is ordibálva. A Fidesz most azzal kísérletezik, hogy miként tudna megkülönböződni a kormánypártoktól ebben a kérdésben. Lehetséges következtetés az, hogy a Fidesz 2006-ra készül, hogy majd akkor visszautaljon a mai kijelentéseire, amelyeket jelenleg teljesen tét nélkül tehet. Felelőtlennek tartom ezt a politikát, mivel a Fidesznek volt négy éve arra, hogy beszéljen a csatlakozás előnyeiről és hátrányairól."

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője: "Örülök annak, hogy a Fidesz a korábbi álláspontjáról elmozdult, és nem lebegteti az uniós csatlakozás támogatását. Az Eu-realizmusuk egyik oka szerintem, hogy olyan frazeológiát dolgoznak ki, hogy ne kelljen az MSZP-ről jót mondaniuk, hanem mondhassák azt, hogy náluk még jól mentek a dolgok. Másrészt a megfogyatkozott táborukat szeretnék kiegészíteni, és célba veszik azokat, akik várhatóan nem nyertesei lesznek a csatlakozásnak. Számukra akarják mondani, hogy »ugye megmondtam, hogy nem fenékig tejfel« az unió. Megjegyzem: annyiban igazuk van, hogy valóban nem fenékig tejfel, de legalább van tejfel a pohárban. Magyarország több támogatáshoz jut, jobban jár. Az Eu-realizmusba bújtatott Eu-szkepticizmus azt is szolgálja, hogy a MIÉP-es érzelm? szavazókat megőrizzék, ezért egy szájból hideget és meleget is fújó taktikát kell választaniuk.

Én nem szeretnék előrehozott választásokat, erre csak abban az esetben lenne szükség, ha a Fidesz radikálisan szakít az integráció támogatásával. Az MSZP-ben nincs napirenden ezért az idő előtti választás. A csatlakozás utáni hullámvölgyre előzetes forgatókönyvünk van, és nem utólagos. A reális, alapos és részletekbe menő tájékoztatás az első elem. A második pedig az, hogy azon társadalmi csoportok számára, akik várhatóan vesztesei lesznek

a csatlakozásnak, eurokon-form támogatási formát dolgozunk ki."