hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Elértük a csatlakozást
Hová száguld az Európa-expressz?

2002. 12. 23.
Magyarország uniós csatlakozása minden korábbinál konkrétabb és elérhetőbb valósággá vált. A dátum meghatározása és az addig vezető út konkrétumai megrázó felismerésekhez vezetnek, egyre többen szembesülnek azzal, hogy tizenhat hónap múlva európai állampolgárok is leszünk.  A koppenhágai csúcs után az unió részéről elhárult minden akadály a bővítés útjából. A tizenöt tagállam vezetői kinyilvánították szándékukat, hogy 2004. május 1-jétől tíz ország, Magyarországon kívül Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia, Szlovénia lesz az Európai Unió tagja. A bővítésnek most már csak két feltétele van: az egyik, hogy a tagországok egyen-ként elfogadják a döntést, a másik, hogy a csatlakozó országokban rendezendő népszavazásokon a lakosság többsége támogassa országa csatlakozási szándékát. Az unió fennállása óta a legnagyobb méret? bővítési döntésre szánta el magát, amivel kapcsolatban sok elemző felhívja a figyelmet, hogy történelmi tapasztalatok híján jelenleg még nehezen felbecsülhető ennek a folyamatnak minden lehetséges következménye. 



Ünnepi forgalom a párizsi Champs Elysées-n. 2004-től egy hajóban evezünk Fotó: Reuters

A csatlakozás hívei egy régi álom beteljesülését látják a mostani folyamatokban. Már az első világháborút követően megfogalmazódott az a gondolat, hogy az európai béke megteremtésének feltétele az európai egység létrehozása. Ennek a törekvésnek a szolgálatában jött létre 1923-ban a Páneurópai Unió. A második világháborút követően Churchill zürichi beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Európa jövője Németország és Franciaország kibékítésén múlik.

A mai unió alapjait 1952-ben az Európai Szén- és Acélközösség tette le, majd az Európai Gazdasági Közösség megalakulásával indult az a folyamat, amely napjainkban tetőzik be. A Franciaország, Olaszország, az NSZK és a Benelux államok alkotta közösség 1973-ban Dániával, az Egyesült Királysággal és Írországgal kilenc tagúra bővült. Nyolc évvel később, 1981-ben Görögország, majd négy év múlva Portugália és Spanyolország csatlakozott. Az újabb bővítés tíz évvel később, 1995-ben következett be, amikor Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozásával alakult ki a tizenötök jelenlegi szervezete. (Ezen alkalommal Norvégia is meghívást kapott, de ott népszavazáson a többség a csatlakozás ellen foglalt állást.) 

Az unió eddigi bővítése során, mint láthatjuk, egyidejűleg legfeljebb három ország csatlakozása következett be, ráadásul a csatlakozók társadalmi-gazdasági fejlettsége viszonylag hasonló volt. Ehhez képest a most csatlakozó tízek között találhatjuk a több mint 38 millió lakosú Lengyelországot és a 397 ezer lakosú Máltát. A görög–török megosztottságtól szenvedő Ciprus és az Oroszországgal még a határkérdésben is vitatkozó Litvánia úgyszintén EU-tag lesz. Nyilvánvaló, hogy ezek a problémák, valamint az egyes országok közötti lényeges különbségek a csatlakozási folyamat olyan kihívásait jelentik, amelyekre teljes mértékben felkészülni szinte lehetetlen.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!