Tűzoltók a kapruni alagút bejáratánál. Halálos csapda Fotó: Reuters
Több ezer síelő, snowboardozó és kiránduló indult útnak a hivatalos idénynyitó napján az ausztriai Kaprun emelkedőin. Kevin Challis nyolc éves kislányával kerekedett fel: úgy döntöttek, fogaskerekűvel jutnak a hegytetőre, az óriási tömeg miatt azonban csak Kevin kislánya fért be az első vonatba. A negyvenéves férfi ugyanis átengedte ülőhelyét egy idősebb hölgynek, maga pedig a második vonattal kívánt lánya után menni. A kislány néhány perc múlva felért a hegy mélyébe vájt 3200 méteres alagút felső végén lévő állomásra. Az apját szállító következő vonat helyett azonban hamarosan sűr? füstfelhő bukkant fel az alagút nyílásában
Kevin Challis mellett feltehetően mintegy száznyolcvanan tartózkodtak a vonaton – közülük csak tizennyolc embernek sikerült kimenekülnie az izzó pokollá változott alagútból.
Miután elindultak az állomásról, "pár perc elteltével egy utas azt mondta, hogy füst van, de nem vettük komolyan. Aztán, amikor beértünk az alagútba, észrevettem, hogy tűz van. Néhány másodperc múlva a vonat automatikusan megállt. Ekkor már tényleg füst volt, és azonnal kitört a pánik" – meséli a 39 éves Gerhard Haneseder, akinek 12 éves kislányával együtt sikerült megmenekülnie. "Az emberek pánikba estek. A kabin megtelt füsttel. Mindenki kiabált és sikoltozott, miközben kétségbeesetten próbáltak kijutni. Megpróbáltuk felfeszíteni a bezárt ajtókat és kitörtük az ablakokat" – meséli egy másik német síelő.
A túlélők elmondták, hogy "hangos robbanásokat hallottunk, egyiket a másik után". Az utolsó szerelvényben tartózkodóknak sikerült kimászniuk a betört ablakokon, s lerohanniuk a meredek emelkedőn. A kéményként működő alagútba beáramló levegő miatt azonban a lángok egyre magasabbra csaptak, a vonatot húzó egyik kábel elszakadt, s a menekülők attól tartottak, hogy a kocsik elszabadulnak, s megindulnak a menekülő emberek után a lejtőn. A nehéz síbakancsok, síruhák rendkívül megnehezítették az emberek menekülését. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy a legtöbb utasnak sikerült kimásznia ugyan a kocsikból, az alagútból azonban nem értek ki; megégtek vagy megfulladtak a füsttől.
Hivatalos adatok szerint százötvenhat ember vesztette életét, négy holléte pedig egyelőre még mindig ismeretlen. A mentőalakulatok munkásainak – akik a szörny? látvány miatt 90 percnél tovább nem maradhattak az alagútban – a hét végéig sikerült a legtöbb áldozatot megtalálniuk. Az azonosítás akár hetekig is eltarthat, mivel a legtöbb ember a felismerhetetlenségig összeégett. A hegyimentők arról számoltak be, hogy egyetlen személyes ismertetőjegy – arcvonások, korábbi sebhely vagy bőrjegyek – sem maradtak a tetemeken, így azok azonosításához DNS-vizsgálatra lesz szükség, amihez szükség van az eltűnt hozzátartozók használati tárgyaira, fogkeféjére vagy borotvájára.
A baleset okaival kapcsolatosan egyelőre még folyik a találgatás. A szakértők értetlenül állnak azelőtt, hogy a főként éghetetlen anyagból készült kocsik miként kaphattak ilyen hirtelen lángra, annak lehetőségét viszont kizárták, hogy a kocsik belsejében valamiféle veszélyes anyagot szállítottak volna. "Gyakorlatilag lehetetlennek tartottuk, hogy tűz üssön ki – mondta az ausztriai Közlekedési Minisztérium egyik vezető hivatalnoka – itt nincs motor, nincs üzemanyag, és minden éghetetlen anyagból készül." A vizsgálatok során a pályának az alagútba vezető szakaszán olajszer? anyagot találtak, s elképzelhető, hogy valószínűleg a kocsikról lecsöpögő kenőanyag kaphatott lángra, szikra, esetleg eldobott cigaretta következtében.
Az Alpok ezer arca
2000. 11. 18. (IV/47)
