Lovasok az olimpiai zászlóval a megnyitón. Lendületben a játékok
Fotó: Reuters
Az álom megvalósulását ezekben a napokban három és fél milliárd ember kíséri
figyelemmel: a nemzetek – alig néhány éve létező országok és nagyhatalmak, a
nincstelenek és a fogyasztói társadalmak krémje – azt figyeli: vajon milyen hírét
keltik sportolóik az olimpiai forgószínpadon. A sydney-i játékok első hetének
megindító jelenete volt, amikor az Egyenlítői Guineából érkezett úszó, Eric
Moussambani célba ért a 100 méteres gyorsúszás előfutamában. Miközben a
medencében tucatjával dőltek meg régi vagy alig néhány órás világrekor-dok, az
igazi hősök mégsem a bajnokok lettek, hanem a 22 éves fekete úszó, aki utóbb
bevallotta: Ausztráliában látott először 50 méteres víztükröt, mivel országában
egyetlen lehetősége a gyakorlásra egy 20 méteres medencében volt. "Angolna Eric"
– ahogy a média elnevezte – a 100-as távot ugyan fél perccel lassabban úszta le,
mint a szám első olimpiai aranyérmese, Hajós Alfréd 1896-ban, a közönség mégis a
szívébe zárta. A lelkesen ünneplő 17 ezres szurkolótábor szerencsére nem
hallhatta, amint a magyar rádióközvetítés riportere hosszasan kigúnyolta az általa
nemlétezőnek vélt országból érkezett sportolót.
Természetesen sorban születtek rendkívüli eredmények és teljesítmények is az
olimpiai játékok első hetében, amelyen tíz nemzet osztozott az érmek több mint 80
százalékán. Magyar részről a "nemes erőfeszítésekre és áldozatvállalásra"
egyelőre csak a hölgyek mutattak példát. Bár a versenyek vége még odébb van,
bizonyára alapos elemzésre szorul, hogy mi okozta a korábban rendkívülit teljesítő
magyar férfiversenyzők sikertelenségét, időnként megalázó összeomlását?
Olimpiai összeállításunk:
Kovács Ágnes hajrája
Aranyos második hely
Kellemes meglepetések
A férfiak elszúrták
Ránk nem nézhetnek ferde szemmel
Nyitottak még a kapuk
2000. 09. 23. (IV/39)
