Holland szurkolók nemzeti színekben. A stadionban újra hazafiak
Fotó: Reuters
Vannak kivételek. Ilyen például Németország is, ahol a nyitómérkőzést
kevesebben látták, mint a találkozóval egy időben sugárzott "Legyen ön is
milliomos" cím? kvízműsort. Habár merészség lenne bármilyen messzemenő
következtetést levonni mindjárt a legelején, az már biztos, hogy ez az Eb nem
hasonlítható a korábbiakhoz. A 16-os mezőny valamennyi tagja bebizonyította, hogy ott
a helye a legjobbak között, a csapatok játéktudása pedig rendkívül kiegyenlített.
Akik az erős mezőnyből is kimagaslanak: a világbajnok franciák, de szemet
gyönyörködtető volt a portugálok játéka is. A vesztesek közül a britek szombaton
a németek ellen játszanak ki-ki mérkőzést, aki kikap, az valószínűleg kiesik. A
németeknél mindenesetre már meghúzták a vészharangot, a románok elleni vérszegény
játék után Lothar Matthäus felajánlotta, hogy elhagyja a csapatot, ha Erich Ribbeck
kapitány is úgy látja jónak. A hét drámája nagy meglepetésre a
Szlovénia–Jugoszlávia összecsapás volt, amely 3–3-as döntetlent hozott. A plávik
az összeomlás helyett jelesre vizsgáztak küzdeni tudásból és a végén akár a
győzelmet is megszerezhették volna.
Nem zártak jó hetet a játékvezetők. A csehek és a törökök saját állításuk
szerint bírói hiba áldozatává váltak, a románok és a spanyolok se voltak
megelégedve a sípmesterek tevékenységeivel. Pierluigi Collina a holland–cseh
mérkőzés utolsó percében olyan tizenegyest ítélt meg a narncssárgák javára,
amiről az egész világ (beleértve a hollandokat is) azt állította, hogy nem volt
az
összeállításunk az Eb eseményeiről:
Bomlanak a németek
Vita a játékvezetőkről
A hét mérkőzése: Jugoszlávia-Szlovénia
Narancsszín? halottak
Az EB állása
2000. 06. 17. (IV/25)
