A vény nélkül is kapható nem szteroid gyulladásgátlók (angol nevükből: NSAID-ok) közé tartoznak például a diklofenák-, az ibuprofén-, az acetilszalicilsav- vagy a naproxén-hatóanyagú szerek, amelyek tabletta vagy – külsőleg alkalmazandó – krém formájában is kaphatók. Ezek a készítmények a fájdalomért és a gyulladásért felelős prosztaglandinokat termelő úgynevezett COX-enzimeket gátolják. A prosztaglandinok csökkentésével elérhető a fájdalom és a gyulladás enyhülése, ami gyors megkönnyebbülést eredményezhet a felhasználó számára. Fontos tudatosítani azonban, hogy mindez csak a tünetet enyhíti, a kiváltó ok ezzel nem szűnik meg. Ha rendszeresen visszatérő vagy állandósult fájdalomról van szó, tanácsos további kivizsgálásokat kezdeményezni, vagy tudatos és tartós életmódváltást eszközölni.
Az NSAID-okat leggyakrabban derék-, fej-, hát- és izomfájdalmak esetén vetjük be. Szerencsés esetben csak alkalmanként van rá szükség, ami azért fontos, mert ezeknek a szereknek kellemetlen mellékhatásaik merülhetnek fel hosszú távon. Épp ezért célszerű és tanácsos a lehető legkisebb dózisban és a lehető legrövidebb ideig szedni ezeket a készítményeket.
Rövidtávon azonban általában nem kell tartani a mellékhatásoktól, szedésük haszna messze felülmúlja az esetleges komplikációkat. Hosszú távon általában a krónikus hátfájdalom, a sokízületi gyulladás vagy az oszteoartrózis tüneteinek enyhítése céljából van rájuk szükség. Mivel sokszor ezek időskorban jelentkeznek, érdemes tisztában lenni az esetleges veszélyekkel, amelyek ilyenkor felmerülhetnek. Például ha a fájdalmak más betegségekkel társulnak, és egyéb gyógyszerek szedésére is szükség van, fontos tudni, hogy hosszú távú alkalmazásuk bizonyos esetekben növelheti az infarktus veszélyét, fokozhatja a fekélyképződést vagy károsíthatja a vesefunkciókat. Idős embereknél gond lehet a kevés folyadék fogyasztása vagy a lassabb vérkeringés is, ami befolyásolhatja a készítmény felszívódását és hatékonyságát.