Ám vannak, akik úgy döntenek, hogy a visszailleszkedés egyáltalán nem szükségszerűség, hanem csak egy opció. Választhatják helyette azt is, hogy világpolgárként keresik személyiségük kiteljesedését, ami a globalizáció melléktermékének is tekinthető, az egyre növekedő önkéntes migráció pedig relativizálhatja a „valahová tartozás” alapélményét.
Egzisztenciális migránsok
A globalizációs törekvések, transznacionális együttműködések, multinacionális vállalatok korában egyre nagyobb az igény a bármikor, bárhová mozgatható munkaerőre, ami az úgynevezett egzisztenciális migránsok (lásd Greg Madison: The End of Belonging: Untold Stories of Leaving Home and the Psychology of Global Relocation [A hovatartozás vége: az otthonelhagyás kimondatlan történetei és a globális relokáció pszichológiája]) számának példa nélküli növekedéséhez vezetett. Bár a más kultúrákkal való találkozás élménye izgalmas és gazdagítja a személyiséget, nem mentes a küzdelmektől, fájdalmaktól és csalódásoktól.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »