Ám vannak, akik úgy döntenek, hogy a visszailleszkedés egyáltalán nem szükségszerűség, hanem csak egy opció. Választhatják helyette azt is, hogy világpolgárként keresik személyiségük kiteljesedését, ami a globalizáció melléktermékének is tekinthető, az egyre növekedő önkéntes migráció pedig relativizálhatja a „valahová tartozás” alapélményét.
Egzisztenciális migránsok
A globalizációs törekvések, transznacionális együttműködések, multinacionális vállalatok korában egyre nagyobb az igény a bármikor, bárhová mozgatható munkaerőre, ami az úgynevezett egzisztenciális migránsok (lásd Greg Madison: The End of Belonging: Untold Stories of Leaving Home and the Psychology of Global Relocation [A hovatartozás vége: az otthonelhagyás kimondatlan történetei és a globális relokáció pszichológiája]) számának példa nélküli növekedéséhez vezetett. Bár a más kultúrákkal való találkozás élménye izgalmas és gazdagítja a személyiséget, nem mentes a küzdelmektől, fájdalmaktól és csalódásoktól.
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Emlékezés az aradi hősökre
Kik érted haltak »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »