Az angol cafeteria szó jelentése: önkiszolgáló étterem, vendéglő, illetve kávéház; ez az önkiszolgálásra utaló kifejezés az alapja a béren kívüli juttatásokra használt cafeteriarendszernek.
A cafeteria néven közismertté vált, választható elemekből álló juttatási csomag elterjedése a hazai gyakorlatban főleg a munkadíjak mellett adott különféle juttatások kedvezőbb közterheinek köszönhető. Mint ismert, alaposan átalakította a kormányzat a 2017-es cafeteriarendszert, miután az Európai Bíróság 2016. február 23-án született ítéletében Magyarországot kötelezettségszegési eljárás keretében elmarasztalta az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya kibocsátási feltételei miatt.
„A cafeteriarendszerből a munkavállaló kiválaszthatja a számára legjobb béren kívüli juttatásokat, miközben a munkáltató a kedvezőbb adózással spórolhat. Véleményem szerint a kisebb cégeknek is érdemes belevágniuk! A cafeteria nem más, mint egy választható elemekből összeállított juttatáscsomag. A béren kívüli juttatástól a cafeteriát az különbözteti meg, hogy az utóbbinál a munkavállaló szabadon dönthet arról – a költségkeret korlátai között –, hogyan gazdálkodik, míg a béren kívüli juttatás a munkavállalók egészének vagy egy kijelölt csoportnak jár” – tájékoztatta lapunkat Papszt Kriszta (képünkön) pénzügyi tanácsadó mentor, aki hozzátette: „A cafeteria esetében a dolgozó lemondhat az étkezési jegyéről, ezzel szemben választhat, mondjuk egy kiemelt, önkéntes egészségbiztosítási szolgáltatásokat nyújtó szerződést vagy élet- és balesetbiztosítást. Vagyis dönthet úgy is, hogy egyetlen juttatást vesz igénybe, de ízlése szerint meg is oszthatja azt. A cafeteria a helyi igények – jövedelmi viszonyok, szociális körülmények, a dolgozó életkora és egészségi állapota –, illetve a munkatárs beosztása szerint állítható össze.”
2017. 04.07. (XXI/14)
