Legtöbbünk váltakozó gyakorisággal vesz igénybe személyszállító szolgáltatást. Bizonyára olyan is akad, aki mindig mindennel maradéktalanul meg van elégedve. Gyakran hallunk azonban visszaélésekről, és a szélsőséges példák a média figyelmét sem kerülik el. Miről is van szó? Döntően arról, hogy legtöbbünket vertek már át taxisok.
A fővárosi taxisrendelet megszületése óta – tehát három éve – egységes tarifával dolgoznak a budapesti taxisok. Ugyanekkor vezették be a GPS-alapú „csendes” címkiadást, aminek az a lényege, hogy a címet az adott helyszínhez legközelebb tartózkodó sofőrre a rendszer úgymond „rádobja”. Ennek eszköze egy – az utastérben jól láthatóan elhelyezett – táblagép. Az ekként kapott fuvar adatai percre és centire rögzítésre kerülnek, tehát utólag is ellenőrizhetőek. Az utazás alatt a tableten saját nevünk és rendelési címünk látszik, illetve valahol reklámanyag fut ilyenkor. Ám ha a fuvar teljesítése alatt a képernyőn a „szünet” vagy a „csatlakoztatva” felirat olvasható, kezdhetünk gyanakodni.
A viteldíjat növelő kerülőúton való utaztatás ma már amatőr megoldásnak számít. Teljesen ugyan nem ment ki még a divatból, de alapvetően nem ez a tipikus esete a lehúzásnak – eljött viszont a különböző cseles technikai megoldások ideje. A viteldíj módosítására szolgáló, a taxiórába telepített alkalmazást a taxisszleng évtizedek óta „kütyünek” nevezi. A régebbi típusokat üzembentartóik mechanikusan kapcsolgatják, de a korszerűbbek távirányítóval működtethetők. Az erre szakosodott pilóta gyakran művészi érzékkel tereli el áldozata figyelmét, vagy altatja el annak éberségét a várható pluszbevétel érdekében. Ha mondjuk, az illető utas túl sokáig néz ki az ablakon, az akár 500 forintjába is kerülhet, és hol van még az úti cél… Ha furcsa érzése támad, a fuvar végén akár szóvá is teheti, ám sofőrünk úgyis megmagyarázza.
2017. 03.03. (XXI/09)
