Zakopane története a 14. századig nyúlik vissza, amikor nomád pásztorok telepedtek itt le, és hoztak létre egy kis falut. 1772-ben az osztrák területekhez csatolták, majd 1824-ben a Tátra-hegység részeként a Homolacs család vásárolta meg. Fellendülését az egészségturizmusnak köszönhette: 1876-ban a friss hegyi levegő miatt gyógyhelynek nyilvánították.
A tüdőbetegeket a helyi gurál lakosok vitték fel a hegyi legelőkön álló pásztorházakba. Később számos szanatórium, panzió épült a gyógyulni vágyók fogadására a meseszerű üdülőhelyen, ahol több gyógyfürdő is létesült.
Lengyelország téli fővárosa a 19. század második felében vált igazán divatossá. Fontos szerepet játszott az ország újkori kulturális történetében is, miután sok író, költő, zeneszerző és festő élt és alkotott itt. Például a híres lengyel zeneszerző, Karol Szymanowski, akinek egykori háza most múzeumként üzemel (Villa Atma). Itt töltötte napjait Jan Kasprowicz lengyel költő, háza a Harenda városrészben látogatható. De a híres lengyel kecskés képregény, Koziołek Matołek megalkotója, Kornel Makuszyński is itt élt.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »