hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szemétszigetek, hulladékhegyek
Egyre nagyobb kihívást jelent az újrahasznosítás

Somorjai László / Kávészünet
Hetilap logó 2016. 07. 22. (XX/29)
2016. 07. 28.
Hazánkban évente mintegy 1,5 milliárd PET-palack kerül forgalomba, a palackok természetben történő lebomlási ideje pedig több száz évre tehető. Az elektronikai ipar robbanás-szerű fejlődése hasonlóképpen termeli az elektronikus hulladékhegyeket az egész világon. A kiszuperált számítógépek, mobiltelefonok, háztartási készülékek, elavulttá vált eszközök becslések szerint több mint 50 millió tonna e-szeméttel terhelik a földgolyót (2014-es adat). Globalizálódó világunkban újfajta szeméttípusok is megjelentek, mint például az űrszemét, vagy a kéretlen spam-ek által képzett virtuális szemét. A sugárzó és fertőző hulladékok egy része pedig feldolgozatlanul marad rá gyermekeinkre, unokáinkra. Immár azon sem csodálkozhatunk, ha szemétből felépült szigetekkel, vagy éppen hulladékkal elárasztott városokkal találkozunk.

A hazai Médiaunió nevű szerveződés Nem nehéz című kampányával idén a természet tudatos védelmének fontosságára szeretné felhívni a figyelmet, s ennek jegyében 45 ezer műanyag palacktól tisztították meg a Tisza egy részét. Az elvileg újra felhasználható, italok tárolására szolgáló PET (polietilén) palackok az egyik legvitatottabb hatású – egyesek szerint legártalmasabb – hulladékok, amelyek újrafelhasználás hiányában nagyon lassan bomlanak el. Egyes kutatók azt állítják, hogy anyaguk a benne tárolt italokat is szennyezik, vagyis az egészségre is ártalmasak.

A nemes tett azonban csak szimbolikusnak tekinthető annak tükrében, hogy a hulladék PET-palackok milliárdjai az egész Földön problémákat okoznak. Az ENSZ 2006-os becslése szerint az óceánok minden négyzetmérföldjén 46 ezer darab műanyag tárgy lebeg, egyes térségeiben pedig szigeteket alkotnak.

A Csendes-óceáni szemétszigetet (Great Pacific Garbage Patch) Charles J. Moore amerikai óceánkutató „fedezte fel”, amikor egy 1997-es útja során Los Angeles és Hawai között hajójával sűrű szeméthalmon haladt át. A „sziget” a legkülönbözőbb műanyag hulladékokból, flakonokból, fogkrémes tubusokból, nylonzacskókból állt össze, amelyeket a különböző tengeri áramlatok az óramutató járásával megegyező irányba sodort. Valójában két, egymástól különálló „sziget” jött létre, Japánnál az úgynevezett Keleti szemétfolt, a Hawaii-szigeteknél pedig a Nyugati szemétfolt. Átmérőjük hatalmas, körülbelül 2500 kilométer, mélységük 10-30 méter, becsült tömegük pedig 100 millió tonna. 

Kapcsolódó anyagok

Hetek
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!