Alcsútdoboz a második világháború előtt a Habsburg család magyarországi uradalmainak központjaként volt ismeretes.
A település területe azonban 1819-től József nádor (József Antal János osztrák főherceg) birtokába került, aki felismerve a Vértes hegység előterében fekvő völgyterület kedvező adottságait, művészi téralkotású, harmonikus tagolású kastélykertet alakított ki 1825-ben, és még ebben az évben külföldről hozatott ritka növényfajokkal telepítette azt be.
Munkáját fia, József Károly Lajos főherceg folytatta nagy szakértelemmel és szeretettel. Az 540 fajból álló növénygyűjtemény legszebb és legidősebb példányai között platánok, törökmogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsári ciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok is megtalálhatók, de nagy értéket képvisel a hárs, a juhar, a tölgy és a gesztenye fajok gyűjteménye is. A legkülönlegesebb fa, a 24 törzset nevelő óriástuja, amit gyakran az angol nyelvből átvett „vörös cédrusként” is emlegetnek. Magassága 55 méter, átmérője 3 méter 21 centiméter, életkora 130 év.
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
2016. 06. 17. (XX/24)
