A sütőtök a tökfélék vagy kabakosok családjába sorolható. Ide tartozik még az uborka, spárgatök, patisszon, cukkini, sárgadinnye és a görögdinnye is. Fajtáját tekintve hazánkban a nagydobosi, kiszombori, óvári és a banántök ismert. A termések is többfélék: hosszúkás (kanadai), gömb alakú vagy lehet lapított, ezüstfehér vagy szürke héjú. A sütőtök szezonja szeptembertől januárig tart. Őshazája Közép- és Dél-Amerika: az indiánok, inkák, maják és az aztékok kedvelt eledele volt. Az 1500-as években a spanyolok hozták magukkal Európába, hazánkban az 1880-as években kezdték általánosan termeszteni. Magyarországon legnagyobb mennyiségben a nagydobosiak termesztik.
Viszonylag sok szénhidrátot, kevés fehérjét és zsírt, valamint a közvélekedéssel ellentétben kevés élelmi rostot tartalmaz. Vitaminokban gazdag, elsősorban karotintartalmát (az A-vitamin előanyaga) emelhetjük ki, ami a szem és a bőr egészségéhez, UV-sugárzás elleni védelméhez szükséges. Továbbá B-vitaminok, C-, E-vitamin, niacin, pantoténsav, folsav, valamint ásványi anyagok: kálium, foszfor, vas, réz, mangán található benne. A nagy káliumtartalom a sav-bázis egyensúly fenntartásában játszik fontos szerepet, de vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatása is ismert. Az antioxidánsok megkötik a szabad gyököket, erősítik az immunrendszert, szerepet játszanak a keringési betegségek és a daganatok megelőzésében.
A sütőtök magja pörkölve ízletes ropogtatnivaló, könnyedén el is készíthetjük: a sütőtök húsát leszedjük róla, majd egy tepsiben alacsony hőfokon megsütjük, vigyázva, hogy meg ne égjen. Akár kenyér vagy péksütemény tésztájába, vagy levesbe feltétként is szórhatjuk. A tökmag magnéziummal, káliummal, B-vitaminokkal, E-vitaminnal, omega-3-zsírsavval látja el testünket. A tökmag olaja, amelyet elsősorban olajtökből nyernek, nyersen salátákhoz tökéletes. Ne hevítsük fel, különben értékes zsírsavai a hő hatására károsodhatnak. Érdekesség, hogy egy liternyi tökmagolajhoz 2,5–3 kg száraz olajtökmagra van szükség, amelyet hidegen sajtolnak.