A Föld napját követő reggel napsütéses április köszönti a felpezsdült és népes iskolaudvart, a tankert avatására egybegyűlik az iskola apraja-nagyja. Dr. Bálint György szakmai álláspontja szerint a négy-hatesztendős kor szinte kihagyhatatlanul a legalkalmasabb arra, hogy a gyerekeket rászoktassák a szülők és nevelők az aktív cselekvésre, melyhez már egy kis kerti parcella kellő kibontakozást adhat. A médiakertész nem győzi hangsúlyozni ismeretterjesztő tevékenysége során, milyen fontos ezután – mikor a gyerek iskoláskorúvá érik –, hogy ismereteit és gyakorlati tudását rendszerezett formában, iskolakerti viszonyok között mélyítse. Hazai átlagban sajnos igen kevés iskolának van ehhez alkalmas kertje, melyet foglalkozásokhoz illesztetten építenek és ültetnek ki, holott a kultúrában nagy hagyománya van a kert és az oktatás ötvözésének.
„Az iskolai tankert ötlete egy éve merült fel, az iskolakörnyezet, az udvar rendezésének kapcsán. Megfogalmazódott, hogy az iskolakertet, a gyerekek mozgásterét olyan módon fejlesszük több funkciót elhelyezve, ami az oktatáshoz sokrétűen kapcsolódik, s lehetőséget ad a gyerekek szabadtéri, kerti foglalkoztatására is” – ismerteti Horváth András a kezdeteket. „Az iskolakert nyújtotta ökológiai szemléletű képzés az oktatási programba komplexen beillesztve halad, mind a nyolc általános évfolyam számára. A kertészkedés a környezetismeret, természetismeret, biológia, technika, pénzügyi-gazdasági tantárgyakkal összehangoltan zajlik, a foglalkozások egymásra is épülnek: így a főzés-háztartás óra keretében el is fogyasztják a gyerekek, amit közös erővel megtermelnek. Mindez a Nemzeti Alaptanterv (NAT) már meglévő elemeihez illesztve történik. Viszont nem elvontan, hanem a gyerekekhez közel állóan, gyakorlatiasan megvalósítva” – hangsúlyozza a Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola (BPG) igazgatója.
Az iskolakerti fejlesztéseket EU-s pályázatok is segítik – ám jobbára a konvergencia régióban. Így a színvonalas megvalósítás önerőből, a szülők támogatásával tudott végbemenni. Az iskolakert-fejlesztéseket átfogó oktatáspolitikai szándék erősíti, ugyanakkor az iskolák helyzete országszerte más és más. Vidéki intézmények esetén a tanulók családja nagyobb arányban rendelkezik kiskerttel, háztáji termelésre alkalmas területtel, szemben a fővárosi iskolák többségével.
2015. 04. 30. (XIX/18)
