Nyírbátor legendás múltja nagyban köthető a sárkányokhoz, mivel a história szerint egy hős vitéznek, Vidnek sikerült legyőzni az Ecsedi-lápban „vendégeskedő” fenevadat. Ezt a hőstettet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Református Templom mellett ma is megtaláljuk a Szárnyas Sárkány szobrát illetve a város címerében a három sárkányfogat. Írásos emlék egyébként 1279-ben említette először Nyírbátort, melynek neve az ótörök batir („bátor”, „jó hős” jelentésű) szóból származik.
A kisváros a középkorban hosszú időn keresztül virágzó kereskedelmi, igazgatási és kulturális központ volt, melynek történelmét nagymértékben meghatározták az egymást váltó főurak és fejedelmek. A település a 15–16. századból fennmaradt egyházi és világi építészeti emlékeiről, valamint a város egykori birtokosainak, a Báthoriaknak napjainkban is ápolt kultuszáról nevezetes leg-inkább. A város műemlékei is az országos jelentőségű család rangjához méltóak, melyek ma is a város meghatározó értékei, a jelen és a jövő kulturális, turisztikai életének színterei.
A Báthori István Múzeum állandó kiállítása bemutatja a város történetét a középkortól egészen a 19–20. század fordulójáig. A város múltjáról tükörképet adnak a múzeum épületében megrendezett kiállítások. A várostörténeti helyiségben például céhemlékek, fegyverek, sisak, páncél, pajzs, kardok, buzogányok, tőrök, Bethlen Gábor szablyája, Brandenburgi Katalin levele, Heltai Gáspár krónikája, az 1848-49-es szabadságharc idejéből tárgyak, írások, nyomtatványok, fegyverek és 19. századi női viseletek képezik a kiállítás anyagát. A Báthori-család emlék- és fegyvertörténeti kiállításán kapott helyet az Európa-hírű reneszánsz, mennyezet nélküli stallum, a szerzetesi hátas padsor. Míg a néprajzi kiállítás a halászat, a pásztorkodás, a földművelés és a háztartás tárgyaival foglalkozik.
2014. 09. 26. (XVIII/39)
