hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A vágy megszállottai

2014. 09. 04.
A Magyar Nemzeti Galériában (MNG) megrendezett időszaki Dada és szürrealizmus. Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí című kiállítás a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményének anyagából mutat be átfogó válogatást. A kiállítás kultúrtörténeti képet fest két avantgárd mozgalom nemzetközi kialakulásáról és fejlődéséről, főként a kultúrtörténeti, filozófiai jelentőségükre koncentrálva.

A 20. század elején a háború utáni identitásvesztés az egyetemes értékek, a világról alkotott kép újrafogalmazására ösztönözte a művészetet. A formabontó „izmusok” a racionalitás csődjét hirdetik, a hagyományos formák lebontását és új valóság felépítését sürgetik. Az abszurd és olykor fekete humor, a megszokott szószerkezetek felszámolása, a véletlen felértékelése, új fogalmak bevonása szolgál eszközül az átértelmezett valóság kifejezésére. Legalábbis a dada és szürrealista mozgalmak ezekhez nyúlnak. Ha a világ megváltozott, a művészetnek is váltani kell – ebből kiindulva az avantgárd mozgalmak célja a művészet eszköztárának és szó­tárkészletének átformálása.

Az önmagát Dada-Maxnak keresztelő Max Ernst fogalmazta meg az avantgárd művészet új feladatát: az ember és a természet mitikus, spirituális harmóniáját kell visszaállítani, amit a nyugati racionalizmus és a kereszténység elveszített. Ez a meglátás egyre szélesebb körben terjedt el, és mivel a nyugati kultúra csődjeként értelmezték a háború okozta kiüresedést és értékvesztést, a dadaista, de főként a szürrealista művészek többféle (például keleti) miszticizmus felé fordultak. Európai kultúrkörben ez nem volt teljesen újkeletű, korábban Schopenhauer már felfedezte és bevonta filozófiájába az indiai hinduista spiritualitást. A német idealista filozófus szerint az akarat szándékos megtörése eszköz a révület, eksztázis állapotához, amit az indiai gondolkodók úgy fogalmaztak meg, mint „az én beleolvadása az istenbe”.

A zsidó származású osztrák neurológus, Sigmund Freud a pszichoanalízis elméletének kidolgozása mellett metapszichológiai írásaiban fogalmazta meg a modern emberről alkotott – máig vitatott – elméletét. Kuta­tá­saiban a racionalista emberképet felváltja a modern emberkép, melyet a tudatalatti irányít, és személyiségének lényegét a gyerekkori élmények, elfoj­tott vágyak határozzák meg. A szemé­lyiség mozgatóereje pedig a szexuá­-lis ösztön.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!