A saláta ma már a világ egyik legnépszerűbb zöldsége: az ókorban is ismerték, szerették, akkoriban főleg vadon nőtt. Rendkívül változatos formákban termesztik, nálunk a hagyományostól a jégsalátán keresztül, egészen a vörös levelű salátáig minden fajtája beszerezhető. A különböző közkedvelt salátamixek legmeghatározóbb összetevője a salátalevél. Manapság már igen gazdag választékot találhatunk belőlük az üzletekben, például: lollo rosso, endívia, rukkola, jégsaláta, madársaláta, bébispenót, medvehagyma stb.
A salátafogyasztás számtalan gyakorlati előnnyel jár, hiszen gyorsan elkészíthető és még a legösszetettebb saláták is fél órán belül az asztalra tehetők. A salátafélék további nagy előnye, hogy kis energiasűrűségű táplálékok, ezért viszonylag nagy volumenben elfogyasztva is csekély mennyiségű energiát szolgáltatnak a szervezetünk számára. Ugyanakkor nagy víztartalmukkal hozzájárulnak a szervezet folyadék-, valamint ásványianyag-, vitamin-, élelmirost-ellátottságához. A saláták különösen gazdagok karotinoidokban és K-vitaminban.
A Kaliforniai Egyetem szakembereinek a kutatásai alapján azonban további kedvező hatások igazolódtak be. A kutatók több mint 17 ezer ember részvételével végeztek vizsgálatokat. Az eredmények azt igazolták, hogy már azok körében is, akik legalább napi egy adag salátát fogyasztottak, a C- és E-vitamin-, valamint a folsav- és a likopinszintek magasabbak voltak, mint azoknál, akik nem fogyasztottak nyers zöldséget. A salátákat kedvelők sokszor a teljes napi C-vitamin-szükségletüknek megfelelő mennyiséget magukhoz vették ezekkel az ételekkel. Megállapították ugyanakkor, hogy a szívbetegségek, az elhízás és krónikus betegségek előfordulása is alacsonyabb volt a salátafogyasztók körében. A megfelelő zsírsav-összetételű dresszingek alkalmazása tovább növelheti a likopin és a karotin felszívódását. ,,A salátafogyasztás kényelmes módja annak, hogy javítsunk a táplálkozási szokásainkon” – mondta Dr. Lenore Arab, a kutatások vezetője.