A Kárpát-medence agroökológiai adottságai lehetővé teszik, hogy a gyógynövénytermesztés, -gyűjtés, és -feldolgozás közötti összhang megteremtésével az ágazat megerősödjön – mondta Pallós József Péter a távirati irodának. A Gyógynövény Kutató Intézet Kft. vezetője szerint a világpiacon óriási az igény a gyógynövények iránt, az elmúlt időszakban évi 10-15 százalékos növekedést realizált a szakma. Főleg a gyógyszer- és az élelmiszeriparban, illetve a kozmetikumok gyártói között keresettek a természetes eredetű alapanyagok. Az egykor szebb napokat látott hazai gyógynövénytermesztés és -feldolgozás az elmúlt húsz év átgondolatlan privatizációs gyakorlata következtében hullott szét, és kedvező adottságait a mai napig nem használja ki az ország. A vadon termő, és az ipari mákot leszámítva a termesztett gyógynövények mennyisége a korábbinak alig negyedére csökkent, és ennek a hozzávetőleg évi kétezer vagonnyi tételnek a döntő hányada is olcsó nyersanyagként kerül exportra, hogy aztán egy része feldolgozva, drága késztermékként kerüljön vissza a hazai piacra.
A készülő koncepció a vidéki foglalkoztatás helyzetére is kitér – utalt rá a szakember, és szerencsés egybeesésnek tartja, hogy éppen a legelmaradottabb térségekben kiemelkedően gazdag a természet a vadon termő gyógynövényekben. A gyűjtés, válogatás, a szállításra előkészítés és a feldolgozás csaknem 100 ezer embernek adhat időszakos munkát. Az intézet jelenleg is csaknem 40 kistérségi településsel áll kapcsolatban, ahol szakmai segítséggel a környéken megtermő gyógynövényeket az önkormányzatok például közmunka keretében, gyűjtetik össze a helyben lakókkal.
Balázs Tibor szeghalmi gazda évekkel ezelőtt vágott bele a gyógynövénytermesztésbe. „Előbb fűszernövényekkel kísérleteztem, fűszerkömény, borsikafű, de aztán rátaláltam az ánizsmagra, amiben rögtön megláttam a lehetőséget – meséli a gazda a kezdeti lépéseket. Mint minden agrártermék esetében, itt sem a termesztés a rizikós, hanem az értékesítés, ami az ánizs tekintetében biztos piacot ígért, hiszen a Dél-Európában gyomnövényként vadon növekvő illatos ánizs nagyon kedvelt növénye a gyógyszergyártónak, a kozmetikai piac szereplőinek és a szesziparnak – gondoljunk csak a görög nemzeti italra, az ouzora, vagyis ánizspálinkára. A növény nagyon jól tűri a meleget és a szárazságot, és a termés átlagai is jó mutatókkal bírnak, persze talajminőségtől függően. A vetőmag ára és a művelési költségek sem rémesek, és a termésátlagtól függően, hektáronként 2-400 ezer forint tiszta hasznot tud produkálni – enged betekintést a részletekbe Balázs Tibor, aki azt is elárulja, hogy a termelés vegyszermentes kell legyen, és évente csak egy esetben, a kelés után szabad gyomírtózni, a többi a kapa és a kapanyelet fogó dolga.
2013. 06. 21. (XVII/25)
