hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Futurisztikus textilek
Epercsipke és láthatatlanná tevő ruha

2013. 07. 04.
Pókok szőtte ruhatár, az embert láthatatlanná változtató ruha, egy érintésre világító kezeslábas, egy gombnyomásra elkészülő cipő, vagy csipkét varró zöldségeskert. Nos, ebben a nem teljes felsorolásban nem egy új sci-fi film kellékeit, jelmezeit mutattuk be, hanem korunkban már létező és haszná­lat­ban lévő találmányokat, illetve olyan ötleteket, amelyek megvalósítása – habár fikcióknak tűnnek – nem lehetetlen a távoli jövőben.

Futurisztikus utazásunkat paradox módon múlt-idézéssel kezdjük, de akár egy gyerekkorunkból jól ismert találós kérdéssel is nyithatnánk: „Sző, fon, nem takács. Mi az?” A helyes választ Nicholas Godley amerikai divattervező és Simon Peers brit művészettörténész is jól ismerte, akik több­éves madagaszkári tartózkodásuk alatt egy háromszáz éves pókselyem-termelői tradíciót elevenítettek fel. A selyem szövéséhez először 1,2 millió arany hálószövő pókot gyűjtöttek össze, amelyek „termését” naponta 80 alkalmazott „szüretelte”. Az elegendő mennyiségű selyemrost begyűjtése után a pókokat visszaengedték a szabadba. A selyemszálakból fonalat fontak, majd abból egy stólát és egy gazdagon hímzett pelerint szőttek, amelynek aranyló színét a pókselyem eredeti árnyalata adja. Alkotásuk a londoni Victoria and Albert Museumban volt látható tavaly nyáron. Az alkotópáros a gyártást tovább folytatja, annak ellenére, hogy a kuriózumnak számító pókselyem előállítása meglehetősen drága és macerás, az előállított kelme pedig – noha golyóálló, de – moshatatlan.

Habár a szakértők a jövőt illetően a pókok ilyen módon történő „foglalkoztatásában” nem is gondolkodnak, a fejlődést a biotextilgyártásban látják. Ezt a nézetet támasztja alá a londoni székhelyű főiskola, a Central Saint Martins, ahol a jövő divattervezőit képzik. A campus Textile Futures Research Centre kurzusán a diákok és a tanárok a jelenlegi leg-újabb tudományos kutatásokra építve új, sokszor fikció jellegű megoldásokat keresnek a textilkészítésben. Carole Colletnek, a kurzus egyik alapítójának ötlete, a gyökerekből csipkét növesztő földieper több évtized múlva a biotermelés egyik alternatívája lehet. Filozófiája szerint a jövő a génmódosított növényekben van, hiszen a DNS-átprogramozásnak köszönhetően azok képesek lesznek egyszerre gyümölcsöt és csipkét is termelni. Elmélete szerint a jövőben az irányított sejtfejlődés olyan egyszerű lesz, mint ahogyan ma megírunk egy szoftvert. Ez a technológia lehetővé teszi majd, hogy a növényeket sajátos, ember által kitalált működésre sarkalljuk.

Figyelmet érdemel még egy hallgatójuk, Shamees Aden ötlete, amely egy tudományos, kísérleti stádiumban lévő protocellás felfedezésre épít. A teória lényege olyan szintetikus protosejtek létrehozása, amelyek élő szövetként képesek működni, így gyakorlatilag az élő és az élettelen világ közötti éles határ válik áthatolhatóvá. Aden ezt a teó­-riát alkalmazza az Amoeba futócipő fejlesztésénél, amely első ránézésre inkább egy ragacsos formátlan masszához hasonlít. A lábfejet körülölelő szintetikus, de élő szövetként működő réteg intelligens, a megfelelő helyen és a megfelelő időben nyújt támogatást a lábnak, ahol és amikor ar­ra szükség van.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!