A kötetben két cél valósul meg: egyrészt a szórakoztatás, másrészt a rádöbbenés vagy rádöbbentés. A gyermeki fantázia és képzelőerő megnyilvánulását az olvasó nem bírja nevetés nélkül végigolvasni, főként azért, mert eszébe juttatja egykori „gyermekönmagát". Milyen érdekes lenne például, ha a falgylaltgombócokat összegömbölyödött sünik helyettesítenék, ha az üzletekben 70%-ért salét lehetne vásárolni, vagy ha feltalálnák az orrtyűt. Emellett a könyvben előre haladva komoly témák is felmerülnek - „neonnaci", diktatúra, EU, abortusz -, amelyekből kiderül, hogy a versekben megszólaló gyermeki narrátor bibliai erkölcsi értékeken szocializálódott, s rá kell döbbenjen, hogy ezek egyáltalán nincsenek összhangban a világban tapasztalt jelenségekkel: a világ nem is olyan szép, mint amilyennek tűnt az otthon melegéből.
Mindezek mellett figyelemre méltó, ahogy a szerző a gyereknyelvet reprodukálja. Számos versben olvashatjuk a gyermeki kíváncsiságból fakadó, végeláthatatlan kérdések sorozatát, a történetmesélés hosszú-hosszú felsorolásait és persze a kedvesen félreértett szavakat, mint a „metafora" vagy a „galibalizáció".
A könyv rendkívül igényes formában jelenik meg a publikum számára, a verseket Pajor Hanna rajzai elevenítik meg, amelyek művészien absztrakt, mégis nagyon kedves és szerethető karakterekkel teszik még színesebbé számunkra a gyermekvilágot. A kötetben szereplő versek pedig kiskamasz kortól kezdve tulajdonképpen minden korosztályhoz szólnak. Ajánlott a tinédzsereknek, akik hasonló kérdéseket tesznek fel a világ dolgairól; ajánlott felnőtteknek, hogy jobban átérezzék a kamaszokat foglalkoztató problémákat; és különösen ajánlott szülőknek, mert olyan témák kerülnek szóba, amelyekről érdemes, és kell beszélni a családban. A versek ugyanis kiváló eszközök arra, hogy pozitív erkölcsi értékeket hagyományozzunk gyermekeinkre, s ennek szívügyünkké kell válnia.
2012. 06. 08. (XVI/23)
