Hova nyúlik vissza a tejivók története?
–ŰAz első tejivók a sörözőre adott válaszai voltak a szocialista berendezkedésnek, amelyek aztán szépen kikoptak a rendszerváltás után a multihálózatok bejövetelével. Ez a tejivó önmagában egy válasz az elmúlt 20-25 évre. Az igényes embereknek elegük van abból, ami ezen a piacon uralkodik. Nekem régi dédelgetett álmom, hogy legyen igazi tejivó Budapesten is. Az erkölcsi, szakmai alapunk, hátterünk megvolt már hozzá. De nem voltam biztos benne, hogy mikortól lesz rentábilis, de hála Istennek már az első héttől az. És hát régóta szerettem volna egy zászlóshajót a cégemnek. Volt már ennek előzménye egyébként a cég életében: 15 évvel ezelőtt Kapuváron volt egy tejivónk, de az túl kicsi város ahhoz, hogy egy ilyen üzlet ott nyereségesen fenntartható legyen.
A tejtermékük már híres volt, de honnan származik a pékáru?
–ŰA termékeink bemutatásán túl szerettem volna, hogy a hozzá illeszkedő pékárut is mi gyárthassuk: kakaós csigát, túrós bugyrot, pogácsát és az olyan méltatlanul elfeledett finomságokat, mint a sonkás-tormakrémes molnárka vagy a rongyos kifli. Tehát minden olyat, ami a régi tejivórendszert jellemezte, és ami normális alternatívája annak, amivé napjainkra a gyorsétkeztetés silányult. A pékáruk alapanyagai a kapuvári tejüzemünk felújított sütőkonyhájáról kerülnek sokkolásos fagyasztás után ide a tejivóba, és itt szépen kelesztjük, majd megsütjük. Tehát, ami kelt tészta ma elkészül Kapuváron, abba a süteménybe holnap már itt Budapesten harapnak bele a vásárlók.
Mennyiben különlegesek a Cserpes péksütemények?
–ŰA mi süteményeink nem különlegesek, hanem normálisak. Ez nagyon fontos! Ha valamiben mégis különleges, akkor csak azokhoz a rossz minőségŐ, adalékanyagokkal telepumpált pékárukhoz képest az, amelyeket megszokott a nagyközönség. Mi csupa olyan dolgot teszünk bele, amit otthon is használnak az emberek. Hiszem, hogy ezzel a minőségpolitikával a gyorséttermekbe járó rétegnek egy részét biztosan meg tudjuk menteni a saját céljainknak. És nem utolsósorban: a mi termékeinkben magyar alapanyagok vannak, magyar liszt, magyar cukor stb., mert szerintem kis odafigyeléssel itthon tartható a pénz. És akkor a magyar gazdálkodó meg tud élni, a magyar termelő látja értelmét jövőre is vetni, toljuk egymás szekerét.
Mi jót kínál még?
–ŰNálunk a vevő összeállíthatja a saját menüjét a pultossal. A szendvicsünkben igazi vaj, igazi sajt, magas minőségŐ mangalica sonka van. Frissek a salátáink, többféle tejes desszertünk van, és például a turmixot kérhetik cukor nélkül is. A turmixaink egyébként gyümölcsből készülnek, és friss üveges tejből. Nem divat ez ma már, hogy minden natúr. Igazi főzött fagylaltot is fogunk árulni. Az embereket be lehet csapni egy ideig, de előbb-utóbb mindenki rájön, hogy vannak normális ízek. Az a dühítő, hogy borzasztó ízeket kreálnak vegyszerekből, pedig a természetes ízek éppúgy hozzáférhetők. Nagy büszkeségem a Cserpes Trudi, amelyben ugyancsak a letisztult ízvilágot szeretik az emberek.
Nem akarok udvarolni, de nagyon „fíling” a hely…
–ŰNem akartunk klasszikus retro hangulatot idézni, csak néhány elemében, hogy a fiatalok is jól, otthonosan érezzék magukat. Kell, hogy legyen atmoszférája egy ilyen helynek, és szerintem ezt nagyon eltaláltuk. Látja, szerelmespár turbékol a kirakati asztalnál, fiatalok fészkelték be magukat a galériára. A cél az volt, hogy tele legyen.
Apropó: a tejivója reggel is tele volt, és most is csurig van. Mi a siker kulcsa?
–ŰA kulcs egy normális emberi elképzelés. A multigasztronómiában az ember az utolsó. Abban a rendszerben az első a profit, a használhatóság, az eltarthatóság, a megjelenés, és ennek van alárendelve a termék. Ez fordított gondolkodás. Egy túrós bugyornak vagy egy kakaós csigának vannak olyan tulajdonságai, amelyeket nekünk kötelességünk megvalósítani. Nem fordíthatjuk meg a folyamatokat csak azért, mert nekünk úgy olcsóbb vagy kényelmesebb. És ezt érzik és jutalmazzák a vevőink évek óta a tejtermékeinknél, és ezt érzik itt a tejivóban is. És ahol a vevő az első, ott a siker garantált. Már keressük a következő helyszínt.
2012. 06. 15. (XVI/24)
