Ennek oka vélhetően az, hogy az ajánlott rendszerek az áruk miatt a luxuskategóriába sorolódnak, illetve megtérülésük általában csak az új épületeknél várható belátható időn belül.
A legtöbb esetben a magas rendszerár nem a hőszivattyúnak köszönhető, hanem az egyéb speciális műszaki igények kielégítése teszi azzá. Ilyen például a talajszondák, kutak telepítése és az alacsony hőmérsékletű, nagy tömegáramú fűtési rendszer kialakítása.
Így az érdeklődő vagy bevállalja a többmilliós költséget (az új épületet építők, akik eleve kevesebben vannak), vagy elveti a lehetőséget (a felújítók, azaz mindenki más, akit aggaszt a fűtésszámla emelkedése), mivel a korszerűsítés a teljes fűtési rendszer cseréjével, bontással, kosszal, többhetes felfordulással, tetemes költséggel, illetve későbbi megtérüléssel jár együtt.
Pedig létezik egy harmadik lehetőség is, mégpedig az osztott, levegő-levegő hőszivattyúk. Ezek a berendezések a fűtési idényben, az átlagban négyfokos külső levegőből vonják el a hőt, és közvetlenül a belső levegőnek adják azt át. Így a berendezések átlaghatásfoka 10-20 százalékkal jobb, mint a levegő-víz, és bármily meglepő, megegyezik vagy akár jobb is lehet, mint a talajkollektoros, tehát földhős hőszivattyúké. Érdemes olyan magas színvonalú berendezést választani, amelyhez lehet már „H” tarifát igényelni, amelynek díja 60 százaléka a nappali áraménak. „H” tarifát minden lakossági fogyasztó, de még cégek is kaphatnak (a cégek csak bizonyos feltételek mellett). Mindezekkel a fűtési költséget az eredetihez képest garantáltan 30-50 százalékkal lehet csökkenteni.
A levegő-levegő hőszivattyúkat helyiségenként kell felszerelni, ezért a telepítése minimális kellemetlenséget okoz. Létezik már a piacon olyan berendezés, amelyet kifejezetten a hazai időjárás által támasztott követelményekre fejlesztettek. Így ezek a berendezések a fűtési idény 98 százalékában olcsóbban működnek, mint egy kondenzációs kazánnal ellátott központi fűtés. A költségekről annyit, hogy helyiségenként hozzávetőlegesen 350 ezer forintért lehet készre szerelni a rendszert. Így körülbelül feleannyiba kerül, mint a központi fűtéses hőszivattyús rendszerek. Plusz előny, hogy a régi fűtési rendszert sem kell kidobni, amely növeli a biztonságot, bárhova felszerelhető, nem kell hozzá telek stb., és apránként (helyiségenként) is megvalósítható. Megtérülése 3-8 évre tehető (!), attól függően, hogy milyen hatásfokú az eredeti fűtési rendszer.
Ne várjon a csodára! Fűtsön már idén télen feleannyiért levegő-levegő hőszivattyúkkal!
2011. 09. 30. (XV/39)
