A pszichológus és családterapeuta szerzőpáros szerint a gyermeknevelés egyik legfontosabb célja a sikeres jövőhöz nélkülözhetetlen jellem kialakítása, hiszen az ember jelleme nagyban befolyásolja a sorsát. A mai társadalom számos mentséget kínál az emberek viselkedésére, ezért sokan nem értik, hogy miért nem boldogulnak az élet különböző területein. Az emberek hajlamosak lerázni magukról a sorsukkal és önmagukkal kapcsolatos felelősséget, és inkább másokat vagy a körülményeiket hibáztatják. Problémáink jelentős része azonban saját jellemünk hiányosságaiból fakad. A jellem magában foglalja például, hogy egy személy mire képes és mire nem, milyen az erkölcsi felfogása, milyenek a kapcsolatai, és hogyan végzi el a feladatát. Ha azonban ilyen sok múlik a jellemen, akkor vajon nem ennek a kialakítására kellene a hangsúlyt tenni a gyermeknevelés során? - teszik fel a kérdést a szerzők.
A könyv foglalkozik olyan konkrét problémák kezelésével is, mint például az indulatosság, a szülői utasítások figyelmen kívül hagyása, a tekintéllyel való szembeszegülés és a hisztizés, hiszen minden szülő találkozik olyan nehézségekkel, melyek a felelősségérzet és az önuralom hiányával kapcsolatosak. Középpontjában azonban nem annyira a problémák állnak, hanem azok az alapelvek, amelyek segítségünkre lehetnek abban, hogy gyermekeinket a saját életükért való felelősségvállalásra ösztönözzük, és hogy szülőként (nagyszülőként, tanárként stb.) megfelelően viselkedjünk a velük való kapcsolatunkban.
A szerzők humoros, életből vett példákkal tanítanak meg minket arra, hogy panaszkodó, kifogásokat kereső, másokra mutogató kultúránkban hogyan lehet elérni az önmagunkért felelősséget vállaló érettséget. „A szülőknek segíteniük kell a gyermekeiket abban, hogy kifejlődjön bennük a felelősségérzet, az önuralom és a szabadság, amelyet kezdetben a család kívülről biztosít a számukra" - állítják a szerzők.
2011. 05. 20. (XV/20)
