Bármennyire meglepő, de még olyan egyszerű tevékenység is, mint a takarítás vagy rendteremtés, igen könnyen mániába fordulhat. Szakértők szerint, amennyiben ez a fajta tevékenység indokolatlanul napi egy óránál többet vesz igénybe, akkor már kényszerbetegségről, mentális-szorongásos zavarról, vagy akár neuropszichiátriai kórképről is beszélhetünk. Ergo a túlzott rendetlenség, illetve rendmánia általában depresszió, szorongás, gyász, félelem állapotára is visszavezethető. A fenti jelenségeket többségében magas beosztásban dolgozók között figyelték meg, hiszen maximális precizitásuk, szigorú szabályrendszerük és „tökéletes” munkavégzésük kiemeli őket az „átlagemberek” közül.
Hogyan működik?
A kényszerbetegséget a kényszergondolat (obszesszió), majd az erre adott válasz, azaz a kényszercselekvés (kompulzió) jellemzi. A leggyakoribb kényszercselekvések közé a túl gyakori, szinte már állandó kézmosás, mosakodás, mosás, takarítás, állandó ellenőrzés (kávéfőző, ajtó, gáz stb. kikapcsolása, bezárása, elzárása), rendrakás, a kínosan precíz elrendezés, a szimmetriaigény, gyűjtögetés, munkamánia stb. tartozik, melyeket olyan kényszergondolatok aktiválhatnak, mint például a beszennyezettségtől, a veszteségtől való félelem, a különböző kétségek, az agresszív viselkedés miatti aggodalom, a tökéletességre való törekvés, a túlzott rendmánia vagy a kóros szexuális tartalmú gondolatok.
Soltész Kriszta életvezetési tanácsadó az ATV Jam light című reggeli műsorában kifejtette, hogy nem kategorizálható jóként vagy rosszként az a személy, aki bármelyik jelenségtől szenved. Természetesen vannak lazább, rendezetlenebb típusok, akiket ez nem zavar. Az elszenvedő sokszor saját tudattalan, felgyűlt szorongását, illetve betegségektől való félelmét kényszeres tisztaságmániával, mint pótcselekvéssel vezeti le, azaz ha takarít, kevésbé szorong. A következmények oly mértékűvé válhatnak, hogy az illető képtelen helytállni munkahelyén, sőt előfordul, hogy a lakást sem tudja elhagyni, mivel folyamatosan takarít.
A szakértő úgy véli, hogy a másik véglet, a rendrakási képtelenség egyfajta bénultságot okozhat: „ugyanis a páciens képtelen rendet rakni maga körül. Ennek a bénultságnak ambivalencia, kettősség lehet az oka, mivel képtelen két nagyon fontos dolog között dönteni, és kizárólag feltáró munkában derül ki, hogy valójában miből fakad az illető saját ambivalenciája, és miért képtelen előrelépni az életében. Ha ez a rendetlenség például egy bizonyos területre szorítkozik, csak a konyhában rendetlen, vagy az irodai dolgokban, nagyon sokszor az élet azon területén jelez szorongást, stresszt, elakadást, és érdemes különösen azzal a területtel foglalkozni.”
2010. 12. 17. (XIV/50)
