Cikkünk azokhoz szól, akik szeretnének felzárkózni a modern szájhigiénia tekintetében, hogy egész életükben megőrizhessék erős fogazatukat, és gyermekeiket tanítva őket is hozzásegíthessék ehhez.
A szájüregi gondok intim jellegűek, ezért akik egészségesek ezen a területen, nem is sejtik, milyen kínokkal kell megküzdeni nap mint nap azoknak, akik nem. Bármilyen helyzetben is vagyunk, ha ezen a ponton egy kis időráfordítással elsajátítjuk a szájápolás helyes technikáját, megállíthatjuk a bajokat.
A szánkban lévő baktériumok nem tudnak megbetegíteni bennünket, ha megfelelően gondozzuk testünket. Pedig némely bennünk élő baktérium olyan agresszív, hogy kísérleti állatokba beoltva halálukhoz vezet! A mi szervezetünkben csak akkor okoznak problémákat, ha nem vagy rosszul tisztítjuk a szánkat. Mivel Magyarországon köztudottan évi 7 millió fogkefe fogy, ebből a számból nyilvánvaló, hogy sokan nem is vásárolnak fogkefét – s egy-két évtized múlva már nem is lesz rá szükségük… Annál több pénzt és időt kell viszont majd fogorvosra, protézisre, esetleg implantálásra szánniuk, nem beszélve a fájdalomtól átvirrasztott éjszakákról.
Ha rászánjuk magunkat a tanulásra, elképzelhető, hogy egy szájhigiénikus segítségére is szükségünk lesz, hogy a rosszul rögzült módszer helyett megtanulhassuk a helyes technikát szánk tisztántartásához, illetve ő tud segíteni a személyre szabott eszközök kiválasztásában is. Ha csak a drogériák fogkefeválasztékára hagyatkozunk, még az is lehet, hogy károkat okozunk. Szakemberek véleménye szerint erős sörtéjű vagy váltakozó sörtemagasságú fogkefét nem is szabadna forgalomba hozni, hiszen az íny sérülése elindíthatja a gyulladást. A leg- inkább ajánlott típusnak kicsi a feje, közepesen puha, sűrű és azonos magasságú sörtéi vannak. A puha kefe nem bántja az ínyt, az ázott ételmaradékokkal viszont jól elbánik. A már fogkővé meszesedett lepedék eltávolításához úgyis fogászati beavatkozás szükséges. Ez a kezelés mindenkinek ajánlott legalább évente!
A fogkefe helyes alkalmazásával 80-90 százalékban megtisztíthatjuk fogazatunkat és nyelvünket. Minimum reggeli és vacsora után szükséges a fogkefe használata, de ebéd után sem ártana. A kefével a fogközökből, valamint az íny és a fogak találkozásából kell körkörös mozdulatokkal kisöprögetni az ételmaradékokat, és természetesen a rágófelszínekről sem feledkezhetünk meg. Nem is annyira a fogmosás időtartama, mint inkább a precizitása számít, igaz, ezt viszont nem lehet egy perc alatt kivitelezni. A nyelv tisztítása azért hasznos, mert kémiai vizsgálatok alapján a friss lehelethez 25 százalékban járul hozzá a fogak tisztasága, a nyelvé viszont 70 százalékban.
A fogmosás mellett esténként, de legalább 2-3 naponta fogselyemre vagy fogköztisztító kefére is szükségünk van, ha százszázalékos munkát szeretnénk végezni. A fogselymet óvatosan kell bevezetni a fogak közé, vigyázva ínyünk épségére. Egyik foghoz simítva határozottan kihúzzuk, és jöhet a következő fog mindkét oldala. Hasznos lehet a plakkfestő tablettával való ellenőrzés, amíg biztosan bele nem jövünk az alapos munkába. A fogkefe nagyjából három hónapig alkalmas a hatékony tisztításra, utána cserélnünk kell. Fontos, hogy fejjel felfelé tároljuk, mert ha nem szárad ki két fogmosás között, az állandó nedvesség baktériumok táptalajává teszi. Emiatt, aki nagyon gondos, külön reggeli és külön esti fogkefét használ.
Hangsúlyoznunk kell az íny védelmét, de ha a helyes technika mellett mégis ínyvérzést tapasztalunk, ne ijedjünk meg, és ne hagyjuk abba a fogápolást, mert lehet, hogy csak a már alattomosan begyulladt íny alapos megtisztításának eredménye. Ha folytatjuk az ápolást, pár nap alatt elmúlik a vérzés, és az íny begyógyul. Ha mégsem, orvoshoz kell fordulnunk, mert az idült, esetleg már gennyes – kellemetlen leheletet is okozó – fogínygyulladás kezelésre szorul. Vannak szomorú tapasztalatok arról, hogy amikor egy már tíz-húsz éve rendelőkerülő páciens végre rászánta magát a vizitre, a fogágybetegséggé fajult állapotban már felszívódtak a foggyökerei, vagy a tartószövetekben, csontokban visszafordíthatatlan pusztítást végzett a gyulladás. Az eleinte fájdalommentes gyulladások továbbterjednek, idővel a fog meglazulásához és elvesztéséhez is vezethetnek, érdemes tehát leküzdeni a rendelőundort, és rendszeresen felkeresni a fogorvost.
Nem árt tudni azt sem, hogy a gond nem áll meg a szájunknál. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyulladt ínyből a vérrendszerbe kerülő baktériumok az érfalakon meszesedéseket okozva agytrombózishoz, szívtrombózishoz, várandósoknál koraszüléshez is vezethetnek. Számos ízületi-, bőr- és hajprobléma is ilyen gócbetegség következménye. Gyermekeink fogazatát 6-7 éves korig mindenképp nekünk kell mosnunk, mert még nem elég laza a csuklójuk a szükséges kézmozdulatok kivitelezéséhez. Tinikorukig pedig szükséges a rendszeres ellenőrzés, tanítás. Azt is elleshetik a szülőktől, hogy a lelkiismeretes fogmosás mellett is illik félévente ellátogatni fogorvosunkhoz, hiszen genetikai hajlam, cukorbetegség, allergia, immunbetegség vagy egyszerűen a vitaminhiányos táplálkozás is szájüregi panaszokhoz vezethet, valamint a fogkő-eltávolítást sem lehetséges házilag megoldani. Sajnos tapasztalatok szerint a férfiak többsége sajnálja kiszorítani az időt ezekre a vizitekre, pedig ők kétszer olyan veszélyeztetettek például a szájüregi daganatok szempontjából.
Végezetül essen szó a házastársi kapcsolatokat is megrontani képes kellemetlen leheletről, szájszagról. Átmenetileg mindenkinél előfordulhat a jelenség, akár egy kiváló hagymás rostélyos után is, de ha tartós a probléma, lehet, hogy nagyobb baj van. Az elhanyagolt fogkőtől kezdve egészen az észrevétlenül, de folyamatosan szivárgó gennyig vagy rothadó csontállományig is terjedhet az oka. Ilyen esetben ne próbáljuk csak mentolos szájvizekkel elnyomni a szagot, hanem mihamarabb keressünk fel egy jó fogorvost!
2010. 09. 24. (XIV/38)
