Hazánkban a tavasztól őszig aktív kullancsok terjesztik a kullancsencephalitist (vírusos agyvelőgyulladás). Több más néven is említik, például meningoencephalitis, vagyis az agyhártya és az agyvelő együttes gyulladása.
A kullancs leginkább lomberdők szélén, bokrokon, talajközelben fordul elő. A kórokozót – egy úgynevezett flavivírust – a nyálával terjeszti. Közép-európai országokban előfordult, hogy a betegség gyakorisága 100 ezer főből 50-et is elért. Magyarországon 2008-ban 77 esetet jelentettek, ami 100 ezer főre vetítve 0,8-es arányt jelent.
A megfertőzöttek 10-30 százalékában alakul ki betegség, és ennek is nagyobb része az első fázisig jut csak el, és a beteg meggyógyul. De a betegek egy részénél néhány nap panaszmentesség után idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek. Ezeket okozhatja enyhébb esetben az agyhártya gyulladása, de felléphet az agyvelő, illetve az idegek gyulladása is. Mit takar az „idegrendszeri tünetek” gyűjtőfogalom? Rendkívül színes klinikai képet, az aluszékonyságtól kezdve a tudatzavaron át az átmeneti bénulásokig, érzészavarokig. Minél idősebb a beteg, annál súlyosabb lefolyásra lehet számítani, azaz gyermekeknél viszonylag jó kimenetelű a betegség. A betegeknek akár egyharmada csak maradványtünetekkel gyógyulhat.
Kullanccsal fertőzött területen történő munkavégzés vagy kirándulás alkalmával célszerű minél kisebb bőrfelületet szabadon hagyni. Tűrjük be a nadrág szárát a zokniba, hordjunk fejfedőt, és használjunk kullancsriasztó szereket! Ha mégis utat találna magának egy komisz példány, minél előbb szedjük ki a bőrhöz közel megragadva. Nem kell az óramutató járását figyelembe venni, egyszerűen csak a bőrre merőlegesen ki kell húzni. Nem kell továbbá a sebre sem pálinkát, sem vazelint ráönteni, de érdemes egy kis Betadinnal fertőtleníteni.
A veszélynek kitett személyeket célszerű oltani. A Magyarországon forgalomban levő vírusvakcinák egyéves kor fölött biztonsággal adhatók, és létezik a társadalombiztosítás által támogatott, vérszármazékot nem tartalmazó oltás is. Az első két adag egy-három hónap különbséggel adandó be, ezeket körülbelül egy évvel kell követnie a harmadiknak, de már a második után is majdnem százszázalékos a védettség.
2010. 05. 07. (XIV/18)
