A leggyakrabban előforduló akut légúti megbetegedés az úgynevezett közönséges meghűlés vagy nátha. A betegséget számos vírus okozhatja (rhino-, echo-, RS és adenovírusok), de a kórokozót nehéz azonosítani és felesleges is, hiszen a tünetek minden esetben hasonlók, és a kezelés amúgy is tüneti. Az előzőekből következik, hogy óriási tévhit az, hogy a megfázás nem fertőz, mert a hideg okozza. A test lehűlése csökkenti az immunvédelmet, és ennek következtében könnyebben alakulnak ki fertőzések, de a betegséget alapvetően a vírus okozza, ami természetesen átvihető. A fertőzés kialakulása után 1-3 napon belül levertség, tüsszögés, torokfájás kezdődik, az orrváladék vízszerű. Hőemelkedés, alacsony láz kísérheti a tüneteket. Amennyiben nem alakul ki szövődmény, a megfázás öt-tíz napon belül megszűnik. Egyébként egészséges szervezet esetén teljességgel felesleges megfázás miatt kiülni a sorunkat a rendelőben. Tüneti terápiaként lázcsillapítás, köptető, orrspray, C-vitamin javasolható, melyek mindegyike vény nélkül elérhető a patikában. Továbbá hasznos a meleg környezet és a pihenés.
Ha a panaszok súlyosbodnak, magas láz lép fel vagy homlok-, fül-, arctájéki fájdalom, esetleg köhögésre fellépő mellkasi fájdalom jelentkezik, vagy az orrváladék sűrű, zöldes lesz, akkor valószínű, hogy az eredeti vírusfertőzésre rátelepedett egy bakteriális fertőzés. Ilyenkor indokolt orvoshoz fordulni, és a szakember megfelelő antibiotikumot választ a tüneti terápia mellé. Sokszor fordulnak megfázáskor a betegek azzal az orvoshoz, hogy „adjon antibiotikumot, mert két nap múlva elutazom/versenyem lesz/unokázni megyek/stb., és addigra rendbe kell jönnöm”. A vírusok által okozott fertőzés meggyógyulását azonban nem gyorsítja a baktériumokra ható antibiotikum. Ellenben kiirthatja az egyébként hasznos bél- és hüvelyflórát, nem kevés kellemetlenséget okozva ezzel.
A náthával ellentétben az influenza esetén a felső légúti tünetek kevésbé markánsak, jellemzőbb a hirtelen magas láz, erős levertség, izomfájdalmak. Torokfájás gyakran nem alakul ki. Idős vagy legyengült szervezet esetén vírusellenes szerekre is szükség lehet „sima” szezonális influenza esetén is.
Most azonban, hogy már nem csak „sima” influenzánk van, hanem H1N1-ünk is, még nagyobb a zavar és a bizonytalanság, de mindenképpen kiemelendő a hirtelen magas (38 °C feletti) láz a többi tünet között. A vírus kimutatása speciális virológiai vizsgálatokkal történhet, de ez nem realitás az alapellátásban, ezért a bevezetőben feltett kérdésre, miszerint „nem háegyenegy-e”, sosem fogunk a háziorvosi rendelőben választ kapni. Erre a legtöbb esetben nincs is szükség, hiszen az új típusú influenza spontán gyógyuló betegség. Figyelemre méltó viszont, hogy bizonyos százalékban olyanoknál is fellép szövődmény, akiknél szezonális influenza esetén erre nem számítunk. Ezért ha rizikófaktor nélküli betegeknél a betegség negyedik-ötödik napján állapotrosszabbodás áll be, a beteget kórházba kell juttatni. Víruskimutatás azoknál szükséges, akik betegségük súlyossága miatt kórházi kezelésre szorulnak, vagy a rizikófaktor miatt nagy a szövődmény kialakulásának veszélye.
Nem szükséges tehát minden H1N1 fertőzésre gyanús beteget kivizsgálni, illetve antivirális szerekkel kezelni. Elegendő a tüneti kezelés, lázcsillapítás. Fontos a járvány terjedésének mérséklése szempontjából, hogy figyeljünk a higiéniára (zsebkendőbe tüsszentés, használt zsebkendők kidobása, kézmosás), és ami a legfontosabb: aki lázas, maradjon otthon, ne menjen közösségbe!
2009. 12. 18. (XIII/51)
