A hálaadás napját, amely a jókedvről, az ajándékozásról, a családi együttlétről és a közösségi imáról szól, 1863 óta november negyedik csütörtökén ünneplik az Egyesült Államokban. A ma már inkább világinak tartott hálaadás 1941-től kezdődően lett hivatalos nemzeti ünnep, de azt is fontos tudni róla, hogy vallásos eredetű. 1621 őszén a telepesek még nem egészen egy éve éltek Amerikában. Ez alatt az idő alatt a népesség több mint fele különféle betegségekben életét vesztette, vagy éhen halt.
A telepesek ekkor úgy döntöttek, hogy összegyűlnek, de nem azért, hogy a legújabb receptjeiket kipróbálják, hanem hogy az életet ünnepeljék indián barátaikkal. Ezt akkor még nem nevezték hálaadás napjának, hiszen a telepesek inkább a jó aratás miatt ünnepeltek három napon át, és nagy meglepetésükre kilencven wampanoag indián csatlakozott hozzájuk. Az igazi hálaadás napja, amelyen Isten jóságát köszönték meg a telepesek, 1623-ban volt, a két hónapos szárazság végén. Ezután kezdett kialakulni az a tradíció, hogy hálát adjanak Istennek, amikor például jó termésük volt, vagy egy háborúban győzelmet arattak. 1777-ben a Kontinentális Kongresszus a Saratoga városánál aratott, csodával is felérő győzelem után meghirdette az első országos amerikai hálaadás napját. 1789-ben pedig Washington elnök is számos nemes érvet fogalmazott meg a közös hálaadás és imanap mellett, például, hogy Isten „megvédelmezte az ország népét, és kegyelmesen gondoskodott róla, mielőtt még egy nemzetté lett”, vagy hogy „nagy nyugalmat, egységet és bőséget élvezhettek”.
A köszönetnyilvánítás Isten felé különböző módokon manapság is megmaradt a novemberi ünnepen. Egyházi és vallási szervezetek hálaadással kapcsolatos rendezvényeket tartanak, és karitatív tevékenységeket folytatnak az ünnepnap előtti vagy utáni hétvégéken. Az amerikaiak pedig az ország minden részén útra kelnek, hogy a hálaadás napját együtt tölthessék szeretteikkel egy nagyobb étkezés, illetve vacsora keretében. Éppen ezért ez az egyik legforgalmasabb közlekedési időszak az Államokban; ráadásul sok iskolában többnapos szünet van, így négy-öt napos hosszú hétvégén ünnepelhetnek a családok. Sok otthonban tartják a hagyományt, ami azt jelenti, hogy imát mondanak az étkezés előtt vagy után.
A hagyományos hálaadás napi menü legfontosabb része a pulyka, de jellegzetes ételek még a krumplipüré, az édesburgonya, a vörösáfonya-szósz vagy a sütőtökpite. Azt azonban nem árt tudnunk, hogy a telepesek nem egészen ezeket az ételeket fogyasztották első ünnepükön, hanem kacsát, libát, halat, rákot, hattyút, bogyókat, szárított gyümölcsöket, tököt és sok más zöldséget ettek.
Sokan megragadják az alkalmat, hogy a hálaadás jótékony hatására hívják fel a figyelmet, a köszönetnyilvánítás ugyanis felérhet egy terápiás kezeléssel. Mivel a hálaadás „hiánya”, vagyis a rossz dolgokra történő összpontosítás depresszióhoz vezethet, gyógymódként szolgálhat egy gondokkal teli személy számára, amikor a vele kapcsolatos pozitív dolgokat veszi számba.
Egy recept, csak neked
Ha hálaadás napi vacsora, akkor pulyka, töltelék, tört krumpli és sütôtökpite, igaz? Ha a kérdés az, milyen hagyományos recepttel tudunk szolgálni a vacsorához, már nem is olyan egyszerű a dolog. Sokan talán fel se mérik, hogy hányféle variáció létezik a hagyományos hálaadás napi vacsorára. A pulyka, a töltelék, a krumpli, a zöldségek, a sütôtökpite – ezek csupán az alapok. Azonban ezek elkészítésére millióféle lehetôség áll rendelkezésünkre. Minden családnak megvan a saját kedvenc receptje. Minden egyes fogás magában foglalja a tradíciót, de egyben a tradíció egyéni csavarintásait is. Éppen ettôl különleges a hálaadás napi vacsora – magától értetôdôen enged utat a kreativitásnak. Ha ezt még megfejeljük egy szépen megterített asztallal, kis névkártyákkal a meghívottak számára, az évszaknak és az alkalomnak megfelelô díszítéssel, valamint az asztal körül helyet foglaló családtagokkal és barátokkal, máris jó úton vagyunk, hogy megünnepeljük a saját hálaadás napunkat! De ne feledjük, bármi legyen is a menü, a legfontosabb hozzávaló maga a hála. Az életért, az egészségért, az anyagi ellátásért, a szívünkhöz közel álló emberekért. A hála és a köszönetnyilvánítás nem Amerikából származik, hanem egyenesen a szívünkbôl. És ez olyasmi, amit bárhol a világon meg lehet ünnepelni.
Egy recept, amibôl kiindulhatsz, hogy neked is legyen saját hálaadás napi pulykád.
A tervezés:
Számoljunk nagyjából fél kilónyi pulykahúst személyenként. Ebbôl még maradni is fog. A töltelékhez szükségünk lesz nagyjából másfél kiló fehér kenyérre (úgy 2-3 naposra).
A pulyka elôkészítése:
Vágjuk le a pulyka nyakát, de a farkszárnyat hagyjuk meg. A belseje legyen teljesen kitisztítva. Ha a szív és a máj hozzájárt a pulykához, azokat is fel tudjuk majd használni a töltelékhez. Mossuk meg és szárogassuk meg a pulykát. Közvetlenül sütés elôtt tegyük bele a tölteléket, de ne tömjük nagyon meg. Ha kész, húzzuk össze a nyak bôrét, és fogjuk össze egy hústűvel, hogy lezárjuk a pulyka belsejét. Kössük össze a pulykalábakat a farok bôre alatt átvezetett konyhai zsineggel, és helyezzük egy tepsibe a mellrészével felfelé, a szárnyakat pedig forgassuk ki. Kenjük meg a szárnyas bôrét olajjal és fokhagymával. Egy késsel szurkáljuk meg a mellrészt és a combokat, és helyezzünk a hasadékokba fokhagymagerezdeket. Szórjuk meg a pulykát sóval, borssal és egy kevés kakukkfűvel.
A töltelék:
1,5 kg fehér kenyér (2-3 napos)
50 dkg csirke- és pulykabelsôség (szív, máj)
1 db nagy hagyma, felkockázva
2 gerezd fokhagyma, összetörve
1 bögre felaprított zeller
11,5 dkg margarin
2 evôkanál zsálya
só és bors ízlés szerint
7,5 dl csirkehúsleves
Morzsoljuk össze a kenyeret (csak a kenyérbelet, a héját nem). Fôzzük puhára a belsôségeket, azután daráljuk le. Olvasszuk meg a vajat, és dobjuk rá a hagymakockákat és a zellert, amíg át nem sülnek. Adjuk hozzá a megtört fokhagymát, és fôzzük össze. Tegyünk hozzá sót és borsot, és éppen annyi húslevest, hogy átnedvesedjen, de ne ázzon el benne a töltelékünk. Jobb, ha egy kicsit inkább száraz, mint ha tocsog. A sütôben majd magába fogja szívni a pulykából kisülô szaftot is. Ha megtöltöttük vele a pulykát, és még marad belôle, áttehetjük egy külön edénybe, és betehetjük a pulyka mellé sülni az utolsó félórára.
A sütés:
Melegítsük elô a sütôt 160 fokra. A sütési idôt úgy állítsuk be, hogy minden félkilónyi pulykára 18-20 percet számoljunk (pl. két kiló pulyka esetében ez 70-80 perc lesz), illetve amennyiben húshômérôt használunk, ha eléri a 82 fokot.
Tekerjük be a pulykát alufóliával, de ne túl szorosan. A sütési idô kétharmadánál vágjuk el a lábait összekötô zsineget, és az utolsó 30-45 percben hagyjuk, hogy ropogósra és pirosra süljön.
A szaft:
Amikor a pulyka megsült, és kivettük a tepsibôl, öntsük át a levét egy serpenyôbe, és adjunk hozzá úgy félliternyi vizet (a víz a megfôtt krumpli leve is lehet, amennyiben tört krumplit készítünk hozzá). Forraljuk fel, majd adjuk hozzá az elôre összekevert lisztet és tejet (2 evôkanál liszt elkeverve 2 dl tejjel), és fôzzük, amíg sűrűvé nem válik. Ízesítsük sóval, borssal ízlés szerint. (Matos Shelly)
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2009. 11. 27. (XIII/48)
