Háromnapos fesztivált rendeztek Gyulán a várkerti vigasságok sorozatában, ami az őshonos állatfajták közül a két legismertebbet, a szürke marhát és a mangalicát mutatta be. A szervezők az egészséges táplálkozást helyezték a középpontba, ezért marhából főzte a tokányt Benke Laci bácsi, és frissen sütötték a mangalicakolbászt: igazi bio áron, ötszázért adták a tíz deka egészséget. A rendezvény igazán nemzetközire sikeredett, hiszen a gyulai vár adta történelmi háttér előtt teljes harci díszbe öltözött dél-amerikai indiánok zenéje szólt - nyilván az aztékok is ismerték a mangalica előnyeit -, és román fagylaltárusok kínálgatták termékeiket.
A sorok között azért megbújtak a tenyésztők is, és lapunk tudósítójának sikerült is az egyik szaktekintéllyel, Kiss Lászlóval mangalica- ügyben elbeszélgetni. „A minőségi különbség a mangalica javára a hús zsírtartalmának finom, márványos jellegű eloszlásában és különleges ízében rejlik, amely kitűnő pecsenye- és pörköltalapanyaggá teszi. A magasabb zsírtartalom csak a tőkehúsra jellemző, a feldolgozott termékeket mindössze jobb kulináris értékük különbözteti meg az ipari fajtáktól" - mondja a húsipari szakember.
A normál sertésekkel szembeni magasabb ár oka, hogy az őshonos fajták lassabban - közel kétszer annyi idő alatt - érik el a vágósúlyt, mint korszerű társaik, ezt pedig meg kell fizetni a tenyésztőknek. A mangalica élősúly alapján mért, kilogrammonkénti felvásárlói ára 340-350 forint, szemben a modern sertés 270-290 forintos árával. Sertéshúst 800 és 1890 forint között vásárolhatunk a kiskereskedelemben, míg a mangalica kilogrammonkénti ára 1200-tól 2800 forintig terjed.