hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Apa egy ötjegyű szám
Kockázatok és mellékhatások a béranyaságban

2008. 10. 08.
Mit szólnál, drágám, ha eladnám néhány petesejtemet, úgy 1,5 millióért? Nem zavarna, hogy van néhány másik gyermekem a tengerentúlon? És az, hogy köztük lenne olyan, akit esetleg homoszexuális pár nevel fel? Mi történik, ha az egymástól távol nevelkedett féltestvérek véletlenül összeházasodnak? Ilyen és ehhez hasonló etikai kérdések sokasága merül fel az ivarsejt-adományozás, illetve a dajkaanyaság kapcsán, ami mellesleg óriási üzlet ma már a tömeges meddőséggel küzdő fejlett világban.

Nagyon sok meddő párnak egyikük ivarszervének betegsége miatt nem lehet
természetes úton gyermeke. Ha a férfi szervezetéből nem tudnak semmilyen módon
spermiumot nyerni, megoldás lehet névtelenül leadott hímivarsejttel
megtermékenyíteni feleségének petesejtjét. Ha viszont petesejtre van szükség,
akkor a donor petesejt-termelődését stimulálják női hormonokkal, aminek hatására
a szokásos havi 1 helyett kb. 8-10 petesejt termelődik. Ezeket egy mérsékelten
fájdalmas eljárás során altatásban egyenként leszívják, hogy spermiummal
megtermékenyítve más nő méhébe ültessék be. A donor számára az egészségügyi
kockázatok a lombikbébi-eljáráshoz hasonlóak. Hazánkban családtagnak vagy
névtelenül, intézmény számára lehet ivarsejtet adományozni. Fizetni nem szabad
érte, a felmerülő költségeket a társadalombiztosítás állja.

Dr. Dévai István szülész-nőgyógyász főorvos, a med-dőségi kezelésekkel
foglalkozó Dévai Intézet igazgatója szerint névtelen petesejtet kapni az
AIDS-teszt időigénye miatt kockázatos. A rokonoknak – intézetükben évi egy-két
ilyen eset van – egymás életvitele felől legalább megbízhatóbb információik
lehetnek. A tengerentúlon a lombikbébi-központokban 6000-10000 dollárt kaphat a
petesejtjeit felajánló nő, de azok a párok, akik maguknak keresnek donort, ennél
jóval magasabb összeget is adhatnak az általuk kiválasztott hölgynek, különösen
ha közelít a magasan iskolázott, fehér bőrű, szőke, kék szemű ideálhoz.
„Mondhatjuk-e vajon azt, hogy spermát vagy petesejtet adni ugyanolyan, mint vért
vagy csontvelőt adni? Van-e felelőssége az embernek az ilyen módon létrejött
gyermekeinek jövőjéért? Az emberbe bele van kódolva, hogy gondoskodni akar az
utódairól. Ezt a láthatatlan szálat nem lehet semmissé tenni pusztán a technikai
lehetőségek fejlettsége miatt” – mondja Molnár Judit pszichoterapeuta, klinikai
szakpszichológus. A szakember szerint a meddőség eleve egy komplex probléma:
mindig könnyebb az akadályokat kívül keresni, miközben a gyermeknemzés útjában
lévő akadályok leginkább belül vannak: a lombikprogramokra például az esetek 70
százalékában nem szervi okok miatt kerül sor.

Az ivarsejt-adományozó személy gyermekeinek életében megjelenik egy alacsony, de
mégis létező rizikófaktor, hogy az ilyen módon létrejött, általa nem ismert
biológiai gyermekei egymással – vagy a valódi gyermekeivel is – véletlenül
összetalálkozhatnak, és akár gyermeket is nemzhetnek. Ha tudnak a családjukban
korábbi ivarsejt-donációról a leszármazottak, a testvérházasság kivédésére
ajánlatos emiatt genetikai vizsgálatot végeztetni. Molnár Judit szerint ez már
csak annak az adatnak a tükrében is célszerű lehet, hogy a családban növő
gyermekek 26 százaléka sem attól a férfitól van, akit apjának tart. A
Magyarországon gyakoribb spermadonációnál úgy próbálják a testvérek
találkozásának esélyét csökkenteni, hogy egy donornak – a saját gyermekeivel
együtt – maximum négy gyermeke lehet. „Nem minden házaspár kapcsolatának tesz
jót, ha csak az egyik fél érintett a gyerek nemzésében – állítja Pulay Klára
klinikai szakpszichológus, az ELTE-PPK adjunktusa. – A nőknek érdekük, hogy a
férfit is bevonják a gyermeknevelésbe. Ezt nehezítheti meg, ha a férjtől
számíthat a »de hisz ez nem az én gyerekem, hanem csak a tied« hozzáállásra.
Emiatt van, akinek érzelmileg jobb az örökbefogadás, ahol a házaspár mindkét
fele egyenrangúan érintett, és egyformán sajátjuknak érezhetik a gyermeket.
Tapasztalatom szerint donortól származó gyerekek esetében nagyobb az esélye
annak, hogy eltitkolják a gyermek elől származását, mint örökbefogadás esetén.
Csakhogy a gyerek gyakran megérzi, hogy valami nincs rendben a származása,
születése körül, ami igen káros hatással lehet az egész családi légkörre, arról
nem beszélve, hogy bármelyik családtag el is szólhatja magát.”

Ha a nő nem képes kihordani a kisbabát, és valaki más méhébe ültetik be a
megtermékenyített petesejtet, akkor dajkaterhességről beszélünk. Ezt
Magyarországon 2001 óta nem engedi a törvény, hiszen mi történik, ha a dajkaanya
annyira kötődik a benne növekvő magzathoz, hogy mégsem adja oda? Mi van, ha a
másik félnek közben tönkremegy a házassága, és mégsem kell nekik a gyerek? Ha
elhalálozik a meddő anya, milyen jogai és kötelességei vannak a gyerekkel
kapcsolatban a dajkaanyának? „Találkoztam olyan családdal, akiknél az első
gyermeket dajkaanya hordta ki, de annyira nem vált ez be nekik, hogy a következő
gyermeket inkább örökbe akarták fogadni – mondja Pulay Klára. – Nem tudták
feldolgozni, hogy az ő gyerekük egy harmadik személyhez is tartozik valahogy,
nem tudtak barátkozni vele, féltékenyek voltak a szerepére, miközben úgy
érezték, tartoznak neki a szeretettel. Szóval nem tudták az egész kapcsolatot
hova tenni.” Nagyon nehéz a dajkaanyasággal kapcsolatban a gyerek érdekét
meghatározni. A beültetett embriónak az lesz a megszokott világa, ami
körülveszi, és stresszt jelent számára, ha kiszakítják onnan. Ez egy
kényszerhelyzet, ami hasonlít a nyílt örökbefogadáshoz, csak ott van némi esély
arra, hogy a szülőanya megtartsa a babát.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!