Nagyon sok gyerek és felnőtt küszködik azzal, hogy nem működik náluk jól az
alvásfunkció. Van, akinek az álmatlansággal van problémája, órákig forgolódik az
ágyában, pedig tudja, hogy a nehéz másnapi feladatok előtt milyen jót tenne egy
jó alvás. Mást állandó ólmos fáradság gyötör, szinte bárhol és bármikor képes
elaludni. A pihentető, regeneráló alvás ma egyre kevesebbeknek adatik meg.
Az álmatlanság tipikusan civilizációs probléma. Therray-Horváth Attila
alvásszakértő, az Állami Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztika és Terápiás
Központjának neurológusa a Heteknek elmondta, hogy az ezzel küszködők általában
nem tekinthetők betegnek, hiszen sokszor csak egy rossz szokás áll a nehéz
elalvás mögött. Például a mértéktelen tévézés miatti késői lefekvés. Egyre több
fiatal alszik el nehezen az internet, a chatelés miatt. Ekkor ugyanis olyan
aktív állapotba kerül az agy, hogy utána nehéz arra a szintre lecsillapítani,
ami az alváshoz szükséges. Másoknál az élénkítő italok fogyasztása, valamint más
helytelen szokások – dohányzás, bevacsorázás alvás előtt – állnak a háttérben.
Bár egy-egy hirtelen fellépő stresszhatás után – például munkahelyi vagy családi
gondok miatt – mindenki megtapasztalhatja azt, hogy nehezen alszik el.
Sokaknál viszont a gondok állandóvá válásával tartósul az alvászavar is. Ha a
problémákon vagy a problémák okozta feszültségen nem tud valaki úrrá lenni saját
maga vagy akár szakember segítségével, akkor többnyire jön az altató, ami egy
kényszermegoldás.
Pszichológiai problémák – szorongás, depresszió – is okozhatnak zavart az alvás
körül. Ebben az esetben érdemes szakemberhez fordulni az alapprobléma kezelése
érdekében. A depresszió legáltalánosabb tünete az alvászavar. Az e a problémával
küszködők általában az éjszaka közepén többször felébrednek, és nem tudnak
visszaaludni.
Therray-Horváth Attila elmondta, hogy sokan nem az álmatlanság, hanem az
álmosság miatt fordulnak hozzájuk. Tipikus történet az ötvenes éveiben járó
Ferencé. Azt vette észre, hogy koncentrálóképessége csökken, egyre
ingerlékenyebb, feledékenyebb. Másoknak is feltűnt, hogy teljesítménye már nem a
régi, és mindig fáradt. Kiderült, hogy alvásfüggő légzészavarral küzd, ami az
alvás-rendellenességek közül a leggyakrabban fordul elő. Az alvási apnoe
(horkoláshoz köthető légzészavar) a magyar középkorú férfiak 20 százalékát
érinti. Ilyenkor az illető az éjszaka folyamán a rövid légzéskimaradások miatt
igen sokszor felébred, sokszor úgy, hogy ez nem is tudatosul benne. Az alvási
apnoéra hajlamosító tényezők közül előkelő helyen áll az elhízás és a dohányzás,
így ez is civilizációnk egyik „eredményének” tekinthető.
Igen gyakori jelenség a „nyugtalan láb” szindróma és az „alvás alatti periodikus
végtagmozgás” is. Az előbbinél a betegek fájdalmas, kellemetlen érzéseket (pl.
zsibbadás) tapasztalnak a lábban, ami arra kényszeríti az illetőt, hogy
megmozgassa a végtagját, esetleg járkáljon. Az utóbbinál a kezek és a lábak
rendszeres mozgása figyelhető meg. A tünetek töredezetté teszik az alvás
menetét, így megmagyarázhatatlan fáradtságot érez a beteg napközben. Ezeket az
eseteket általában félrekezelik, sokan évtizedekig szednek altatót ilyen tünetek
miatt, pedig ha egy alváslaborban helyes diagnózist állítanak fel, tünetmentessé
tehető az alvás, és ez igaz az alvási apnoéra is.
Többen küzdenek azzal, hogy a normálishoz képest jelentősen eltolódott az
elalvási és felébredési idejük. Az úgynevezett cirkadián ritmuszavarral
rendelkezőket a magyar nyelv pacsirtáknak, illetve baglyoknak nevezi. Külső
körülmények is okozhatnak jelentős zavarokat, például az időzónák átlépése (jet
lag) vagy a többműszakos munkarend. Megemlítendő még a narkolepszia, ilyenkor
azt lehet tapasztalni, hogy az alvás (álom) rendszeresen belép az ébrenléti
szakaszba.
Az alvásproblémákkal mindenképpen érdemes foglalkozni, különösen akkor, ha azok
már a nappali teljesítményt is zavarják. A több mint egy hónapig fennálló
tünetek esetén beszélnek az orvosok krónikus esetekről, ilyenkor érdemes
szakemberekhez fordulni, akik az ország számos alváslaboratóriumában
rendelkezésre állnak. Ha pedig alváshigiéniai okok (például jó fekhely, nyugodt
körülmények hiánya) vagy lelki okok állnak a rossz alvás mögött, akkor mi magunk
is nagyon sokat tehetünk az alvás érdekében, például életmódváltással vagy a
problémák kibeszélésével.
2007. 11. 02. (XI/44)
