Táplálékpiramis. Miből mennyit?
A fogyishow becenevű vetélkedőn két hatfős csoport között indult a két
fitness-nagyiparos, Béres Alexandra, illetve Schobert Norbert „kúravezető”
irányítása alatt. „A Nagy Fogyás című produkciónk természetesen kereskedelmi
tévénken egy üzleti vállalkozás is, de számunkra küldetése és fontos értékei is
vannak. Magyarországon az elhízás népbetegség, szeretnénk, ha a műsor
főszereplőinek akaratereje és küzdelme a kilókkal példaértékű lenne. Szeretnénk,
ha az edzők módszerei közül ki-ki választana magának, és akár az Update, akár a
Súlykontroll, akár más módszerrel az egészséges életmódra váltana” – nyilatkozta
Magyar Rita, a TV2 PR-csoportjának megbízott vezetője. Ami a nézettséget illeti:
az első alkalommal 1,33 millióan figyelték a súlyleadó tévéadó TV2-t (a tévézők
33,5 százaléka), lenyomva az adott időpontban az RTL által sugárzott műsorokat.
A mérések szerint a tévé előtt ülő huszonöt év alatti fiatal nők 70 százaléka
nézte a zsírpárnák elleni harcot.
Az amerikai alapműsor, a The Biggest Loser 2004 őszén mutatkozott be az USA-ban,
sikerét jelzi, hogy azóta több széria is lement belőle. Többek közt
Ausztráliában, Brazíliában, Indiában, Hollandiában, Angliában és Izraelben is
sikerrel honosították meg az eredeti verziót. A játék fontos eleme a kísértés: a
versenyzőknek jellemzően ízletes, de magas kalóriatartalmú ételeket és italokat
kínálnak fogyasztásra, cserébe pedig mindenféle csábító ajánlatot kínálnak fel.
A legjobban fogyó szereplő mindeddig egy ausztrál férfi volt, aki 166 kg-ból
vesztett 70 kilót. A világszerte nagy sikerrel vetített műsor során eddig sehol
sem történt sérülés. Nálunk azonban alig futott le két adás, egy versenyző máris
izomszakadást szenvedett, rivális csapattagok a másik tábor
fogyasztótablettáiról árulkodnak a műsorkészítőknek, s hogy a nézők se feledjék,
hogy valóságshow zajlik, megvolt az első, kötelező intim jelenet is. De téved,
aki azt gondolja: biztos csupa szingli küszködik itt, azzal a nyomós okkal, hogy
sikeresebbek legyenek párkapcsolataikban; az egyik versenyző ugyanis egy
hatgyermekes családanya, aki a műsor végeztével megkönnyebbülten kíván
átmenetileg elárvult családjához visszatérni.
A heti rekordfogyást tekintve nemzetközi szinten is versenyképesnek minősült az
egyik hazai résztvevő: egy 193 kilogrammos férfi öt nap alatt 15 kilótól
szabadult meg. Az orvosok máris azt állítják: életveszélyes játékot játszanak a
szereplők. A fogyni kívánók számára ugyanis alapvető szempont, hogy csupán a
lassú, egyenletes kúra váltja be a hozzá fűzött reményeket.
A felmérések szerint az egészségi állapotot befolyásoló tényezők között 11-ben
az egészségügyi ellátás, 19-ben környezeti hatások, 27-ben a genetikai tényező,
valamint 43-ban az életmód játszanak szerepet. Épp ezért javallott hosszú távú
életmódváltásban gondolkodnunk, mintsem alkalomszerű, drasztikus kúrákban,
amelyek legtöbbször pusztán tünékeny „versenysúlyt” eredményeznek.
A TV2 műsora körüli csaták mégsem a különféle diétaguruk hívei között izzottak
fel. Vannak, akik bátor és bátorító lépésnek tartják a túlsúlyos szereplők
nyilvánosság előtti szereplését, mások viszont visszataszítónak és
embertelennek: „Látszólag esélyt, lehetőséget adtak ezeknek az embereknek, aztán
meg kiszavazgatáson múlik, hogy kinek fog sikerülni, és kinek nem” – sérelmezte
egy tévénéző.
A vélemények szakmai körben megoszlanak afelől, hogy vajon milyen hatás várható
egy ilyen műsortól az elhízás problémájára nézve. A Magyar Elhízástudományi
Társaság elnöke, Dr. Halmy László kérdésünkre úgy reagált: minden olyan
figyelemfelkeltő törekvés, amely szakmai szempontból megfelelő (azaz nem
egészségre ártalmas) módszerrel végzett súlyvesztést népszerűsít, szerinte
örömmel üdvözölhető. Sokéves tapasztalatuk alapján a lakosság tájékoztatásában
az üzleti célú üzenetek a szakmai szervezeteknél eredményesebben szólítják meg
az embereket, ami nem elmarasztalandó, ha az eredmény valóban az
egészségmegőrzés és -fejlesztés. Egy nagy nyilvánosságnak örvendő műsor legalább
felkelti a figyelmet, és hatására foglalkozunk a túlsúlyunkkal. Ügyelni kell
viszont, hogy még egy vetélkedő keretében zajló fogyókúrás tevékenység se sértse
a fogyni vágyók személyiségét. A professzor úr a rekordfogyás hírével
kapcsolatban kifejtette: „A tévében most bemutatott markáns súlycsökkenés a
mindennapi életben nem ajánlható, különösen nem munkavégzés mellett. A
testsúlycsökkentést egyénre lebontva, és orvosi tanács alapján érdemes végezni,
így is legfeljebb 1 kilogrammos heti súlyvesztés az, amely nem káros az
egészségre.”
A statisztikák szerint Magyarországon minden ötödik ember elhízott, és mintegy
kétszer ennyi a túlsúlyosak száma. Hazánkban óránként 7 ember hal meg elhízással
összefüggő kórképek miatt, az elhízás által okozott társadalmi többletkiadások
pedig évi 30 milliárd forintot meghaladó összeget tesznek ki. Az elhízás
elterjedéséért az energiagazdag étkezés (sok zsír és édesség) és a fizikai
aktivitás hiánya (városias és ülő életmód) felelős elsősorban. Azonban nem
feledkezhetünk meg a mentális okokról és a környezeti tényezőkről sem: a
depresszió, a bizonytalanság és a szorongás érzése az arra hajlamos személyeknél
szintén elhízáshoz vezet – hangsúlyozzák a szakemberek. Ennek veszélye télen
nagyobb, ráadásul a hideg beköszöntével hajlamosabbak vagyunk bezárkózni, a
megszokottnál is kevesebbet mozogni, és még egészségtelenebbül táplálkozni,
indokolatlanul csökken étrendünkben a friss zöldség és gyümölcs mennyisége is –
hangzik az OÉTI állásfoglalásában. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
hangsúlyozza a prevenció fontosságát, amely az iskolákban, de német példák
szerint a munkahelyeken is eredményesnek és józannak bizonyult. Jelszavuk: „Le a
kilókkal – a súlyod veszítsd el, ne az eszed!”