hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hitler, Ceaucescu, Arafat
Fried Péter élete

2005. 11. 08.
Erdélyben születtem, 1970-ben emigráltam Izraelbe, huszonegy évesen. Odaérkezésem után pontosan tíz perc kellett ahhoz, hogy érezzem: ez a hazám. Kivándorolni akkoriban nem volt könnyű, a romániai zsidóságot Ceaucescu pénzért adta el az izraeli államnak, családonként. Mindenkinek szabott ára volt. A feleségemmel mentem ki, aztán született meg a két fiam. Kint gazdaságtant tanultam, katona is voltam. 1990 elején felkért az izraeli külügyminisztérium, hogy a Magyarországon keresztül zajló, második exodusnak hívott orosz kivándorlást megszervezzem. 



Fried Péter. "Nemrég született meg a kis unokám. Remélem, ő már egy békésebb világban fog felnőni" Fotó: Somorjai L.

Exodus

Budapestre költöztem, felállítottuk az orosz alijázók kivándorlási hivatalát, a helyi Jewish Agencyt. Akkor éledt újra a magyar–izraeli diplomáciai kapcsolat is. Munkatársaink reggel négytől várták a Keleti és a Nyugati pályaudvaron a bevándorlókat, akik Oroszországból nem mehettek direkt Izraelbe, mert még nem volt repülőkapcsolatuk, és egyáltalán diplomáciai kapcsolatuk sem. De a peresztrojka már megindult, ezért kerestünk egy tranzitországot a hazatérő zsidóknak. Az akkori magyar kormány hajlandó volt beleegyezni, hogy az orosz zsidóság Magyarországon keresztül érjen Izraelbe. A másfél millió orosz bevándorlóból 421 ezren Magyarország segítségével jutottak ki. 

Az 1994-ig tartó megbízásnak köszönhetően lezáródott egy szakasz az életemben. Szüleim holokauszt-túlélők voltak, de ötvennyolc családtagom elpusztult Erdély és Magyarország területéről. És ugyanarról a Keleti pályaudvarról, ahonnan annak idején elvitték őket, ugyanarról a pályaudvarról tudtam hazasegíteni nagyon sok "családtagot", hogy a legjobb kondíciók között érkezzenek haza, Izraelbe. 

Az államelnöktől kitüntetést is kaptunk, mint igazi szolgálatért a haza érdekében.

Amióta az államunk létezik, nekünk rendkívül fontos a bevándorlás, az egyik legfontosabb projekt 1948 óta: fiatalítani is kellett az országot, meg a létszámot is növelni. Előzőleg négy és fél millió volt a lakosság, az oroszországiakkal tehát egyharmaddal nőtt. 

Jöttek persze kalandorok is, de többségében tanult, jó szakemberek érkeztek. Egy részüknek az volt a célja, hogy megpróbáljanak továbbmenni Amerikába, Kanadába, más részük viszont tényleg cionizmusból jött. Natan Scsaranszkij például később miniszter is lett. 

Az újonnan érkezőknek biztosítottak egy év tanulási időt, közben kaptak pénzt, lakást. A gyerekek azonnal iskolába mentek. Hirtelen több szimfonikus zenekar is alakult, mert nagyon sok zenész jött, lett opera, operett. De az oroszok mindannyian megmaradtak orosznak: oroszul beszélnek, tévéjük, újságjuk van, mindenhol orosz feliratokat látni. 

Hogy a magyar zsidók miért nem jöttek ki tömegesen a 90-es évek elején? Az egyik ok a családi kötelék, amit nagyon nehéz elvágni, mert van a nagymama, van a mama, a gyerek és talán még a kutya. De van ennél komolyabb ok is: a magyar zsidóság a nyelvből él meg. A többség humán értelmiségi vagy vendéglátós, ügyvéd, orvos. Nagyon nehéz Izraelben egy idegen nyelvvel ugyanezt a nívót elérni. Próbálták. 

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!