A barátságos pasztellek
Gondoljuk csak el, menynyivel szebben indul a nap pusztán azért, mert az ablakon beáradó reggeli napsugarak barátságos, meleg színbe burkolják még a zord napokon sötétnek és lehangolónak ható berendezési tárgyainkat, helyiségeinket is. A fények és azok hatására megjelenő színek érzelmeket, hangulatokat tudnak közvetíteni, amelyek pozitív vagy negatív hatást gyakorolhatnak közérzetünkre, ami azután akár szellemi, testi teljesítőképességünket is befolyásolhatja. Persze nem érdemes hisztérikusan menekülni a színek elől, már csak azért sem, mert például, a legritkább esetben szólhatunk bele, hogy a főnökünk milyen színűre festeti az irodánkat. Ahol viszont megtehetjük, otthonunkban, éljünk ezekkel a vizuális eszközökkel!
Álljon itt egy szemléletes példa e szükség igazolására! Kísérletekkel kimutatták, hogy két olyan helyiség között, melyek egyike kékeszölddel, másika vörösesnaranccsal volt kifestve, az ott tartózkodók három-négy foknyi hőmérsékletkülönbséget éreztek. A kékeszöld teremben a 15 fokos belső hőmérsékletet már hidegnek érezték, a vörösesnarancs teremben viszont csak 11-12 foknál kezdtek el fázni.
A színek mint eszköztár a lakberendezők körében igen előkelő, sokaknál első helyet foglalnak el. Egy mondás szerint: "Szerencsés, aki láthatja a színeket, kétszeresen szerencsés, aki élvezi társaságukat, és háromszorosan az, aki jó érzékkel bánni tud velük." Sokan legyintenek, és beletörődnek abba, hogy a jó ízlés és harmóniakialakítási képesség számukra egyszerűen nem adatott meg, pedig mint minden kultúra, a vizuális kultúra is tanulható és fejleszthető. A színek világában már csak azért is érdemes elmélyedni, mert a helyesen megválasztott színek alkalmazásával viszonylag olcsón a leggyorsabb pozitív eredményt érhetjük el a lakásátalakításban, ugyanakkor – vigyázat! – a leggyorsabban teremthetünk bábeli zűrzavart is magunk körül, ha nem vagyunk elég körültekintőek.
Színvalóságból színhatás
A színeket, főképp a belső terekben, nem fizikai-kémiai valóságukban, azaz elemezhető pigmentállományuk szempontjából kell vizsgálnunk, hanem színhatásukban. Egy színnek sok színhatása lehet körülményektől függően. Ugyanazt a fehér (színvalóság) fotelt egy piros szőnyegen kicsit rózsaszínesnek láthatjuk, míg egy acélkék szőnyegen inkább szürkésnek tűnhet. Színhatást és nem színvalóságot vizsgálni egyrészt nehezebb és összetettebb, mert sokféle külső körülmény alakítja – mint a fények erőssége, színe, a körülvevő színek befolyása –, másrészt egyszer?bb, hisz egyéni érzékelésből fakadóan szubjektív az értékelés. Még az egyénen belüli érzékelés sem mindig ugyanolyan, mert például ha fáradtak vagyunk, minden érzékszervünk, a szemünk is becsaphat bennünket. Színválasztásunkat még sokféle érzelmi, asszociációs tényező is befolyásolhatja. Ilyen lehet egy gyermekkori rossz élmény egy színnel kapcsolatban, vagy a reklámok, divattrendek befolyása is. Érdemes ezeket a szempontokat is tudatosítani, hiszen józanul végiggondolva, ha egy színt gyönyörűnek találtunk egy évvel ezelőtt, az még idén is gyönyörű, függetlenül a keresletet erőszakosan gerjeszteni törekvő trendtől.
A domináns színeket hagyjuk meg főszereplőnek