Az NSZK-ban jól csengő név a fényképezés szerelmeseinek körében Reismann Jánosé (1905–1976). Két európai fővároshoz, Budapesthez és Berlinhez, különösen erős szálakkal kötődött a magyar fotográfus, aki a második világháború előtt hosszabb időt töltött a német metropoliszban. Berlinen kívül otthonosan mozgott Párizsban, sőt Moszkvában is. A 30-as évek meggyőződéses kommunistájából a 40-es évek elejére a francia ellenállás aktív tagjává lett profi fotóst 1949-ben a Rajk-perben halálra ítélték, s csak hat esztendővel később rehabilitálták. Túlélve a Rákosi-korszakot Reismann újra kézbe vette kameráját, és fekete-fehérben megörökítette Pest és Buda különleges, 60-as évekbeli hangulatát. A börtönviselt fotós hazai újságokban publikálta Budapestről készült, a kor atmoszféráját sugárzó képeit, és németországi, olaszországi útjairól is filmtekercsek tucatjaival tért haza. Az európai hír? fotóművész alkotásaiból a leggazdagabb gyűjteménnyel a kecskeméti Magyar Fotómúzeum büszkélkedhet. A 95 éve született alkotó stílusa, látásmódja ma is izgalmas, érdekfeszítő! (Mogyorósi Géza, Berlin)
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2000. 11. 25. (IV/48)
