Bayer József politológus hasonlónak értékelte a két ország helyzetét azzal a
megjegyzéssel, hogy hazánk konszolidáltabb, és nagyságrendbeli különbségek
figyelhetők meg. Véleménye szerint Kelet-Magyarország állapota jobban hasonlít Bulgáriához,
mint Nyugat-Magyarország. Hasonlóság mutatkozik a két ország tulajdonviszonyainak átalakulásában,
a mezőgazdasági szövetkezetek elsorvasztásában, ami azonban nálunk nem járt együtt
élelmiszerhiánnyal. A működő tőke beáramlása gazdasági növekedést eredményezett,
ugyanakkor kiszolgáltatottá is tette az országot.
A szociális jogok helyzetét elemezve Bayer elmondta, hogy a vállalati szociálpolitika
leépülésén kívül drasztikus változások nem történtek 1996-ig, amikor is az MSZP
reformcsomagjában megjelent a szociálpolitika piacosítására való törekvés. Így az
alanyi jogon járó ellátásokat felváltotta a rászorultság alapján működő ellátórendszer.
A szociális problémák kezelésében ugyan óriási szerep juthatna a civil
szervezeteknek (mintegy hatvanezer van belőlük), de miután az állam részéről nem
kapják meg a megfelelő anyagi és eszmei támogatást, jelenleg elég szűkösek a lehetőségeik.
Egyes csoportokat méltatlanul háttérbe szorítottak, és azt különösen nem szereti
az állam, ha a polgári szervezetek összefognak.
Elhangzott: törvény garantálja ugyan a létbiztonsághoz való elemi jogot, de ezt a
rendszerváltás óta eléggé "visszanyesték". Magyarországon pont a nehezebb időszakokban
jött a szigorítások sorozata és a biztosítékok leépítése. Ez utóbbiak hiányában
az emberek nagyon frusztráltak, és korruptnak tartják a politikusokat.
Bayer szerint legitimációs deficit van Magyarországon. A jelenlegi kormány hajlamos a
centralizálásra, és süketnek mutatkozik mindennem? párbeszédre.
Ferge Zsuzsa azzal zárta a fórumot, hogy Magyarország helyzetét bizonyos szempontból
a bolgárnál veszélyesebbnek és rosszabbnak tartja, mert bár hazánkban jobb a gazdasági
helyzet, és adottak a lehetőségek arra, hogy valami elinduljon, ez eddig mégsem történt
meg. (Kiss S. Boglárka)
2000. 10. 28. (IV/44)
