Az otthoni munkaidő nehezen korlátozható Fotók: Maklári Péter
A sokak által vitatott jogszabály a továbbiakban azt is tartalmazza, hogy a munkaadónak
a munkavállalót látásvizsgálatra kell küldenie, és ha ott szemüveget írnak föl,
akkor köteleznie kell őt a szemüveg munkavégzéskor való használatára. A rendelet
2002-től azt is előírja a munkaadók számára, hogy saját költségükön olyan szemüvegekkel
lássák el dolgozóikat, amely igazodva a képernyő és a dolgozó közötti távolsághoz,
biztosítja az éleslátást.
Több szempont indokolja a képernyő előtti munkaidő korlátozását – nyilatkozta
lapunknak dr. Zubek László, az Egészségügyi Minisztérium szaktanácsadója. Az elsődleges
szempont a mozgásszegénység, ami károsan hat a szervezetre. Ezzel magyarázható az óránkénti
tízperces szünetek bevezetése is, melyek kitöltésére Zubek László feltétlenül
mozgást javasol
A másik probléma, hogy a képernyő merev nézése közben
kevesebbet pislogunk, ami a szem kiszáradásához vezethet.
A hivatalos szakvélemények szerint a különféle képernyők sugárzása nem jelent
akkora veszélyt, mint amekkorának azt sokan gondolják. A mai képernyők korszerűek,
sugárzásuk minimális, nem ettől fárad el a szem, hanem a koncentrált nézéstől. Az
elmúlt negyven év alatt, amióta televíziót nézünk, semmilyen jel nem mutatott arra,
hogy ez szemkárosító hatású lenne. Elfáraszthatja a szemet, amit ki kell pihenni, de
maradandó látáskárosodást nem okozhat. (Sajnos a szemészorvosok nincsenek a kérdésben
teljesen egységes állásponton, tehát e téren sem árt a mértéktartás.)
Dr. Pálfalvi Mária, a II. számú szemészeti klinika tudományos munkatársa kérdésünkre
arra hívta fel a figyelmet, hogy a fentieken kívül egy úgynevezett alkalmazkodási görcs
is veszélyt jelenthet a szemre. Ha sokáig egy pontra koncentrálunk, a szemizom görcsöt
kaphat, ami később mind közelre, mind távolra homályos látást okoz. A szemizomgörcs
– mint minden más izomgörcs – pihentetéssel feloldható, ilyenkor a látás is
helyreáll. Ugyanezért indokolt a képernyő előtti munkában időnként szünetet
tartani. A gyerekeknél ritkábban tapasztalható ez a probléma, ugyanis ők szemmozgásukban
is mozgékonyabbak, mint a felnőttek.
Az új jogszabály bevezetése indokolt, de hiányoznak a megvalósítás feltételei –
állítja Nosztrai Judit, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének szociálpolitikai
és munkavédelmi szakértője. A munkaadói szervezetek kevésnek tartják az egyéves
felkészülési időt, ami a rendeletben foglaltak teljes végrehajtásához rendelkezésre
áll. 1997 tavasza óta lett volna idő a sokoldalú egyeztetésre. Így a gazdálkodó
szerveknek, munkaadóknak
– amibe beletartozik maga az állam is – lett volna idejük a
felkészülésre, ami igen pénzigényes művelet mind beruházásilag, mind szervezésileg.
A rendelet előkészítésének és kidolgozásának hiányosságai a munkaidő, a bérezés
területén is számos problémát vetnek fel.
2001 januárjától a munkaadóknak meg kell felelniük a rendelet mellékletében
felsorolt követelményeknek, ami kitér a számítógép billentyűzetére, a szék, a
munkaasztal minőségére, a világításra, a fényvisszaverődésre. Ahhoz, hogy a követelményeknek
a munkaadók eleget tudjanak tenni, hat-hét számjegy? összeget kell beruházniuk, és
erre jelenleg alig több, mint egy évük van.
1999. 11. 27. (III/47)
