Magyarországon ezt a "harcot" az Országos Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet vívja.
A szervezet fő ellenvetése a reklámtörvénnyel kapcsolatban, hogy nem konkrét, más
szóval nem eléggé összefüggő és túl általános. Azon kívül az önszabályozó
előírások igen kevéssé vannak betartva a hétköznapi gyakorlatban. A szervezet szükségesnek
tartaná a reklámtörvény részletesebb szabályozását, különösen a gyermekreklámokra
vonatkozóan, az Európai Unió követelményeinek megfelelően.
A reklámozás tekintetében a gyermekek különleges védelemre szorulnak. A vizsgálatban
részt vett országok közös jelentése azt javasolja, hogy a törvényhozó testületek
a fogyasztóvédelmi szervezetekkel közösen olyan szabályozást vezessenek be, amely
vonatkozik a médiára, a reklámra és a marketingtechnikára, érinti a gyermekklubokat,
a termék csomagolását és a szponzorálást is. E szabályozás szerint a reklámnak
figyelembe kellene vennie a gyermek életkori sajátosságait, egyúttal képességeit a
reklám értelmezésével kapcsolatosan is.
Az a cél, hogy a gyermekek legyenek védettek a félrevezető, tisztességtelen vagy túl
nagy mérték? reklámozásokkal szemben. A szorgalmazott szabályozás a burkolt reklámokat
betiltaná, szabályozná a gyermekreklámok szponzorálásának mértékét is. A
javaslat már általános iskolás kortól bevezetné a fogyasztóvédelmi oktatást is.
De ki tekinthető ebből a szempontból gyereknek? Az európai országok reklámtörvényei
korántsem egységesek a kérdésben. Szlovákiában a tizennyolc év alattiak számítanak
ide, Magyarországon pedig a tizennégy éven aluliak. A főfelügyelet fő törekvése
pedig az, hogy a svéd mintát követve tiltsák be a tizenkét éven aluliaknak készült
reklámok sugárzását. A fentiek egyelőre csak javaslatok, nincsenek még döntéselőkészítési
fázisban. (T. G.)
1999. 11. 27. (III/47)
