Szabadkát nem tudta ugyan visszaszerezni, de minden más helyen megerősödött a VMSZ. A legnagyobb délvidéki magyar párt kisebbségi pártként nagyobb támogatottságot ért el (2,3 százalék), mint országos pártként az ultranacionalista Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (2 százalék). Ilyenre korábban nem volt példa - írja az MTI.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a vasárnapi szerbiai választásokon: a parlamenti, a vajdasági tartományi és az önkormányzati választáson is a korábbinál nagyobb támogatottságot szerzett - hangsúlyozta Pásztor István, a VMSZ elnöke vasárnap késő esti sajtótájékoztatóján Szabadkán.

"Utoljára ennyi képviselője a vajdasági magyar közösségnek akkor volt, amikor csak egyetlen magyar pártja volt a közösségnek, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a rendszerváltozáskor, a kilencvenes évek elején, akkor, amikor a számítások szerint százezerrel több magyar ember élt a Vajdaságban, mint most"

- húzta alá a pártelnök.

Az előzetes eredmények szerint a legnagyobb délvidéki magyar pártnak az eddigi négy helyett kilenc képviselője lesz a belgrádi törvényhozásban. Pásztor István szerint elképzelhető, hogy a végleges eredmények tükrében ennél kevesebb mandátuma lesz végül a VMSZ-nek, de nagyon már nem változhatnak az eredmények.

A vajdasági tartományi parlamentben a legnagyobb délvidéki magyar pártnak eddig hat képviselője volt, az előzetes eredmények alapján a következő négy évben tizenöt politikus képviselheti a pártot az újvidéki székhelyű képviselőházban, és így a VMSZ lesz a második politikai erő a Szerb Haladó Párt után. A rendelkezésre álló adatok szerint a VMSZ a szavazatok 13,6 százalékát szerezte meg a Vajdaságban, ami megközelíti a magyarok részarányát Szerbia egyetlen, északi tartományában.

Az önkormányzati eredményekről szólva Pásztor István kiemelte, hogy azok még nagyon hiányosak, ám az előzetes adatok biztatóak a magyarok számára fontos helyeken, Magyarkanizsán, Zentán, Kishegyesen, Topolyán és Szabadkán is.

"A számok azt bizonyítják, hogy a VMSZ önkormányzati szinten emberemlékezet óta nem kapott ennyi szavazatot"

- fogalmazott a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke.

Míg négy évvel ezelőtt több, ultranacionalista és szélsőjobboldali elveket valló párt és mozgalom is bekerült a parlamentbe, most egyetlen ilyen formáció sem kapott kellő támogatást.

A választás legnagyobb győztese azonban mégiscsak a Szerb Királyság Megújhodási Mozgalma (POKS) lehet, hiszen az ismeretlenségből verekedte fel magát a 3 százalékos parlamenti bejutási küszöb közelébe (2,8 százalék), és a végleges eredmények akár azt is eredményezhetik, hogy a monarchista elveket valló tömörülés bekerül a belgrádi törvényhozásba.

A győztesek között említhető Aleksandar Sapic olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó, aki a Győzelem Szerbiának elnevezésű listával eddigi politikai karrierje csúcsát érte el, mérsékelt - sem az ellenzéket, sem a kormánypártokat nem pocskondiázó - kampányát követően várhatóan 12 képviselőjét juttatta be az országos törvényhozásba. Elemzők szerint az is elképzelhető, hogy a Sapic vezette Szerb Patrióta Szövetség (SPAS) is a kormánykoalíció részét képezi majd, Aleksandar Vucic SNS-elnök ugyanis az előzetes eredmények ismeretében tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, minden bejutó párttal partnerségre kíván lépni.

A bojkottot hirdető ellenzék csak részben lehet elégedett, az előzetes adatok szerint a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot (47,7 százalék), így az ellenzéki vezetők nevezhetik ugyan illegitimnek a néhány hónap múlva felálló kormányt, ám ez sem magát az ország vezetését, sem a vele partneri viszonyt ápoló külföldi országokat nem fogja zavarni. A bojkottra szólító pártok hangját, úgy tűnik, leginkább Belgrádban hallották meg: a szerb fővárosi régióban volt ugyanis a legalacsonyabb a részvételi arány. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy az ellenzék elitista hozzáállása nem vált vonzóvá a vidéken élők számára, így ha a jövőben jobb eredményt szeretnének elérni, akkor a fővároson kívül is szimpatikus programmal kell előállniuk.

Amennyiben sehol nem kell megismételni a voksolást, a köztársasági választási bizottság csütörtökig közli a végleges eredményeket. Ezt követően harminc napon belül össze kell ülnie a parlamentnek, utána pedig kilencven nap áll rendelkezésére a pártoknak arra, hogy megalakítsák a kormányt, ami azt jelenti, hogy Szerbiának legkésőbb október végén, november elején lehet új kormánya, ám a választási eredmények tükrében erre sokkal előbb sor kerül.

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook oldalunkon megteheti: