Úgy tűnik, ezt az eredetileg a világjárvány idején megfogalmazott, és aztán az Oroszország elleni energiaszankciók bevezetésekor aktualizált, ajánlásként megfogalmazott rendelkezést vették elő most Magyarországon a rendkívüli energiaválság idején, legalábbis a táblázatszerűen megfogalmazott infografikák feltűnően hasonlítanak egymásra.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Sokaknak ismerősnek tűnhetnek azok a kékszínű grafikonok is, amit nap-nap után lehet követni, hogy hol mennyi energia vagy víz fogy, s ez alapján lehet belőni, hogy ki viselkedik jól vagy rosszul, mennyire tartják be az emberek a kormányzati korlátozásokat. A helyesen viselkedők most is jutalmat és méltánylást kapnak az hatalom képviselőitől, míg a rosszakat megdorgálják és büntetik, ahogy volt az a járványügyi korlátozások idején.

Úgy tűnik, hogy a járványkezelésben bevált viselkedéstudomány módszertanát az EU és a nemzetközi energiaügynökség már jó előre adaptálta az európai energiaválságok kezelésére, és ez érkezett el most Magyarországra is.

De nézzük, mit is tartalmaz az Európai Bizottság és a Nemzetközi Energiaügynökség közös kezdeményezése? A 2022. április 21-én kiadott ajánlás célja, „hogy felhívja az európai polgárok figyelmét az energiatakarékosság előnyeire, valamint arra, hogy mennyire fontos az energiahatékonyságot a tervezés és a beruházások középpontjába állítani”.

Mint írják, „az Európai Unió lakossága Oroszország invázióját követően cselekedni szeretne Ukrajna támogatására. Sokan emellett a háború által súlyosbított energiaválság miatt magasabb energiaszámlákkal szembesülnek.

Az alacsonyabb energiafogyasztás konkrét módja annak, hogy az európaiak csökkentsék számláikat, mérsékeljék az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket, szolidaritásukat fejezzék ki az ukrán nép iránt,

és támogassák az éghajlat-politikai intézkedéseket. A polgárok és a kormányok jelentős pozitív hatást érhetnek el, ha összefogva és határozottan cselekszenek”.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ezért az Európai Bizottsággal együttműködve kidolgozott egy sor egyszerű lépést, amelyet a polgárok már most megtehetnek az energiatakarékosság érdekében, az IEA legutóbbi, az Európai Unió orosz földgáztól való függőségének csökkentésére irányuló 10 pontos tervére, valamint az olajfelhasználás csökkentésére irányuló 10 pontos tervére támaszkodva.

A 2022-es elemzés emellett azokat az intézkedéseket is meghatározza, amelyeket a vállalatok, valamint a nemzeti és helyi kormányok tehetnek a fogyasztói kezdeményezések támogatása és a még nagyobb energiamegtakarítások elérése érdekében. Az IEA és az Európai Bizottság emellett együttműködik a legfontosabb érdekelt felekkel – a fogyasztókkal, a munkavállalókkal, valamint a nemzeti és helyi kormányzatok vezetőivel – annak érdekében, hogy felhívják a közvélemény figyelmét az energiatakarékossági intézkedések előnyeire.

A dokumentum ezután felteszi a kérdést, hogy mit tehetnek az európai polgárok? Hogyan lehet pénzt megtakarítani, csökkenteni az orosz energiától való függőséget, támogatni Ukrajnát és segíteni a bolygót?

A 9 pontos ajánlás szerint, ha az összes uniós polgár betartaná ezeket a rendelkezéseket otthonában és munkahelyén, azzal évente 220 millió hordó olajat takaríthatnánk meg – ami 120 szupertanker megtöltéséhez elegendő –, valamint körülbelül 17 milliárd köbméter gázt, ami közel 20 millió otthon fűtéséhez elegendő.

Az Európai Bizottság szerint a polgároknak megvan a lehetőségük arra, hogy azonnal önkéntesen csökkentsék energiafogyasztásukat és alacsonyabbá tegyék üzemanyagszámlájukat. Ha ez nem lenne elegendő, akkor arra figyelmeztetnek, hogy a kormányzati hatóságok – a nemzeti, regionális, városi és helyi szintektől kezdve – vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy ösztönözzék az energiatakarékossági intézkedéseket.

Az európai uniós 9 pont ezekben a napokban ismerősen csenghet, ugyanis a következőkről olvashatunk a dokumentumban:

Mindenekelőtt felszólítják a lakosságot, hogy csökkentsék a fűtést, és használják kevesebbet a légkondicionálót. Mint írják, az Európai Unióban télen a lakások átlagos fűtési hőmérséklete meghaladja a 22 °C-ot, pedig sok helyen kényelmesen elég lenne 19 °C vagy 20 °C is. Nyáron pedig, ha a légkondicionálót több fokkal magasabbra állítják, azzal jelentősen csökkenhet az áramfogyasztás. A brüsszeli dokumentum továbbá azt is javasolja, hogy csökkentsék a fűtési és légkondicionálási hőmérsékletet, amikor a helyiségeket nem használják, vagy igazítsák a hőmérsékletet a helyiség típusához (például nem kell ugyanolyan hőmérsékletet beállítania a hálószobában és a fürdőszobában).

A következő javaslat szerint a polgárok állítsák be a lakásban a kondenzációs kazán hőmérsékletét, mert ezzel csökkenthetik a lakás helyiségeinek klimatizálására és a vízmelegítésre fordított energiafogyasztást, ami különösen fontos a harmadik ajánlásként megfogalmazott otthoni munkavégzés, a COVID idején bevezetett home office rendszer elrendelése idején – ez is visszaköszönt most ezekben a napokban.

Indokásként a gépkocsihasználat korlátozását emelik ki, miszerint az ingázás az Európai Unióban az autók által felhasznált olajmennyiség körülbelül egynegyedét teszi ki, és az átlagos egyirányú autóval történő ingázás távolsága körülbelül 15 kilométer. Az Európai Unióban azonban a munkahelyek több mint egyharmada otthonról is elvégezhető. A munkáltatóknak ösztönözniük kellene a legalább heti három napot érintő távmunkát, mondván, minden alkalommal, amikor a munkavállaló otthonról dolgozik, pénzt takarít meg és elkerüli az üzemanyag-fogyasztást.

A negyedik pont szintén az autósokat célozza, mondván, az Európai Unióban az autós utak többségét egyetlen utas teszi meg. Ezért felszólítják a polgárokat, hogy osszák meg autóikat szomszédjaikkal, barátaikkal vagy kollégáikkal és utazzanak közösen, és természetesen a légkondícionálót is állítsák legalább 3 °C-kal magasabb hőmérsékletre.

További autós ajánlások, hogy a gépkocsi tulajdonosok csökkentsék a sebességet az autópályákon, a nagyvárosokban vezessék be az autómentes vasárnapokat, és hétközben is a rövidebb utakat tegyék meg gyalog vagy kerékpárral, a hosszabb városi utakhoz pedig használják a tömegközlekedést, amit a kormányzatok kedvezményekkel is ösztönözhetnek.

A kilencedik pont pedig a repülőhasználat kerülését javasolja az 1 000 km alatti távolságok esetén, amelyeket a vonatközlekedés fejlesztésével lehet ösztönözni, ehhez az Európai Unió kiemelt támogatásokat biztosít, részben a repülőforgalmat és az autóhasználatot terhelő díjak és költségek emelésével.

Ezek tehát a négy éve megfogalmazott uniós rendelkezések, amelyek várhatóan a mostani energiakrízis remélhetően mielőbbi megszűnése után is velünk maradnak, hasonlóan a világjárvány idején bevezetett számos rendelkezéshez.

Figyelmükbe szeretnénk ajánlani még Tóth Máté energiajogász elemzését is a paksi leállás hátteréről és várható következményeiről, amelyet korábbi adásunkban szintén feldolgoztunk: