„4 órás intenzív vita után tudtuk lezárni az Európai Tanács ülésének első napirendi pontját. Az állam- és kormányfői csúcs záródokumentumába Ukrajna kapcsán csak már évekkel ezelőtt konszenzussal elfogadott szöveg került. A több hetes szövegezés alatt magyar javaslatra sokat finomodott a nyilatkozat. Valamint Ukrajna uniós csatlakozási folyamata kapcsán kezdeményezésemre utolsó pillanatban kikerült a szövegből a csatlakozás gyorsítására utaló kitétel. Nem volt egyszerű. Másfél év után először lehet minden tagállam által elfogadott zárónyilatkozat” – írta bejegyzésében a kormányfő, aki itt sem hagyta ki a lehetőséget elődjének bírálatára: „Így is lehet, ha valaki nemcsak asztalt borogatni és félelmet kelteni jön, hanem igyekszik kompromisszumot találni”

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A beszámolók szerint Ukrajna uniós csatlakozásáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében kezdtek el vitatkozni a miniszterelnökök, de az eredeti tervektől eltérően jóval Zelenszkij távotása után is folytatták azt.

7-es cikkely, V4 csúcs

A miniszterelnök brüsszeli programja sűrű kétoldalú és többoldalú egyeztetésekkel kezdődött. Magyar Péter megbeszélést folytatott Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével. A találkozón egyetértés született abban, hogy le kell zárni a Magyarország ellen immár nyolc éve zajló, 7-es cikkely szerinti eljárást, amelyhez a magyar kormány minden szükséges segítséget meg fog kapni.

Ezt követően a kormányfő részt vett az Európai Néppárt állam- és kormányfőinek gyűlésén, majd Robert Fico szlovák miniszterelnökkel tárgyalt. A kétoldalú megbeszélést egy visegrádi egyeztetés követte, amelyen a V4-ek mind a négy miniszterelnöke képviseltette magát. Magyar Péter bejelentette, hogy a partnerek elfogadták a meghívását, így június 23-án Budapesten és Gödöllőn tartanak V4-es csúcstalálkozót. A felek egyetértettek abban, hogy kulcsfontosságú a visegrádi koordináció újraindítása, amely az elmúlt években nem működött megfelelően, holott a 27 tagállam között ez egy befolyásos egyeztető fórum.

A kormányfő emellett részt vett a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök által szervezett „Kohézió Barátai” elnevezésű, 16 tagállamot tömörítő csoport egyeztetésén is.

Magyar Péter beszámolt arról, hogy Ukrajnával kapcsolatban történelmi áttörést sikerült elérni a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati, kulturális, politikai és oktatási jogainak biztosítása terén. Ez az előrelépés tette lehetővé, hogy Magyarország hozzájáruljon az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos első fejezetcsoport (klaszter) megnyitásához.

Ugyanakkor a miniszterelnök jelezte, hogy a további klaszterek automatikus megnyitásával kapcsolatban Magyarországnak – több más tagállamhoz hasonlóan – komoly fenntartásai vannak. A kormány álláspontja szerint a csatlakozási folyamatnak szigorúan teljesítmény- és érdemalapúnak kell maradnia. Magyar Péter hangsúlyozta: az Európai Unió nem alkalmazhat kettős mércét, és nem kerülheti meg a Nyugat-Balkán azon országait, amelyek már hosszú évek óta dolgoznak a fejezetek megnyitásán és lezárásán.

A brüsszeli pénzek és a költségvetés

A csúcstalálkozó egyik legfontosabb pénzügyi kérdése a következő hétéves uniós költségvetési keret. A tervek szerint a tagállamok idén decemberben szeretnének egyhangú megállapodásra jutni a büdzséről. Magyar Péter kiemelte, hogy a Kohézió Barátai csoport tagjai egységesek maradtak a kohéziós források védelmében.

A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormánynak sikerült politikai megállapodást kötnie az Európai Bizottsággal mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós pénz hazahozataláról. Jelenleg is zajlanak a szükséges jogszabály-módosítások, amelyeket a kormány a parlament elé kíván terjeszteni. Ezen forrásokat a magyar egészségügy, a közlekedés, a vállalkozásfejlesztés és a mezőgazdaság támogatására fordítják majd.

Az Európai Bíróság által korábban kiszabott napi 1 millió eurós bírsággal és a migrációs szabályokkal kapcsolatban Magyar Péter elmondta: a kormány intenzív tárgyalásokat folytat a lengyel és finn kollégákkal, valamint az uniós intézményekkel.

Olyan megoldáson dolgoznak, amely garantálja az illegális migráció elleni szigorú fellépést, elkerüli a migránstáborok létesítését, szigorítja a legális munkavállalók behozatalát, és egyúttal mentesíti az országot a büntetés megfizetése alól. A miniszterelnök jelezte, hogy az illegális migráció ellen határozottan fellépő tagállamok koordinációs egyeztetése szintén napirenden szerepel.