Nehéz anélkül bármit is írni az elmúlt heteket belpolitikai tekintetben meghatározó Magyar Péter-jelenségről, hogy az ne keltsen komoly indulatokat. Néhány hét alatt valóságos rajongótábora lett Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférjének, aki egészen a Novák Katalin-féle elnöki kegyelmi botrányig a jelenlegi rendszer részeként (kegyeltjeként) több állami intézetben is vezetői, alvezetői pozíciót töltött be. Ám a február elején kirobbant kegyelmi botrány következményeként a köztársasági elnök mellett az addig európai parlamenti listavezetőnek szánt Varga Judit is lemondani kényszerült, és arról is szóltak hírek, hogy vele együtt volt férjének megbízatásait is vissza készültek vonni. Magyar Péter végül maga mondott le az állami vállalatokban betöltött pozícióiról, majd a Partizánnak adott interjújában tálalt ki mindarról, amit állítása szerint a kormányoldalon és a Fidesz rendszerében tapasztalt. A beszélgetést csaknem 2 és félmillióan nézték meg, így nem meglepő, hogy Magyarnak további szándékai lettek a hirtelen jött hírnévvel.
Politikai elemzők között viszonylagos egyetértés van abban, hogy a Fidesz–KDNP választásokon elért negyedik kétharmada, és Orbán Viktor 14 éves kormányzása után a kormánykritikus választók tömegeinek már nemcsak a magyar kormányból, de az ellenzéki pártok sorozatos kudarcából is elegük van. Egy ilyen letargikus és csüggedt hangulatban tudott egyfajta reménysugárként megjelenni még 2021-ben Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, aki az ellenzéki előválasztásokon okozott meglepő győzelmével sok százezer szavazó szemében nyitotta meg annak esélyét, hogy jött végre valaki, aki tényleg le tudja győzni Orbán Viktort. A kampány végkimenetele azóta történelem: az egyik legnagyobb győzelmét aratta az ő nevével fémjelzett összefogás felett a Fidesz–KDNP, a „messiásból” pedig egy olyannyira megvetett személy lett, hogy még saját szövetségesei közül sem állt mindenki vele egy színpadra a választási vereséget követően.
Az ellenzéki pártok mezőnye annyira szétesett 2022 után, hogy még a világot, s különösen a Magyarországot sújtó párhuzamos válságokból sem tudtak a kormánnyal szemben politikai tőkét kovácsolni. Ezt az állóvizet kavarta fel a még a jobboldali szavazókat is felháborító botrány, a bicskei pedofilügyben elítélt K. Endrének adott elnöki kegyelem. Az ügy rést ütött a pajzson, ezt is jól mutatta, hogy az influenszerek által meghirdetett „gyermekvédelmi” tüntetésen a szervezők becslése szerint mintegy 150 ezer ember jelent meg. A társadalmi felháborodást viszont nem tudták az ellenzéki pártok becsatornázni, azt végül Magyar Péternek sikerült többnyire, de mindezt úgy, hogy a gyermekvédelem és a pedofilügyek szinte teljesen lekerültek a napirendről, most már minden sajtóoldal inkább Magyar éppen aktuálisan kikerülő közösségi médiás bejegyzéseiről szól.
2024.03.22. (XXVIII/12)
