Egy friss felmérés szerint ma már többségben vannak azok, akik szerint a nemzeti szuverenitás alapvető feltétele a vallásszabadság biztosítása Izrael teljes területén.

MA ÉJFÉLIG minden előfizetőnknek adunk! Fizessen elő a Hetek nyomtatott vagy online hetilapra a régi áron és spóroljon velünk. Részletek a hetilapban és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

A város felszabadítására és egyesítésére emlékező Jeruzsálem-nap alkalmából készült felmérés szerint az izraeliek fele támogatja a nyilvános zsidó imádkozást a Templom-hegyen, szemben a 40%-kal, akik ellenzik ezt. Az érdeklődés növekedését jelzi, hogy

az ünnepen a korlátozott nyitvatartás és a palesztin terrorfenyegetések ellenére rekordszámú izraeli látogató, 2600 fő zarándokolt el a szent helyre, ahol egykor a zsidó szentély állt.

A közvélemény álláspontja látványosan szemben áll a jelenlegi status quóval, amely szerint a muszlimok imádkozhatnak a Templom-hegyen, míg a nem-muszlimok (zsidó és keresztények egyaránt) csak – meghatározott időpontokban, és korlátozott útvonalon – látogathatják a helyszínt, de nem imádkozhatnak ott és nem tarthatnak maguknál Bibliát vagy más, imával kapcsolatos vallási tárgyat és öltözetet.

Ezt a tilalmat ma már csak az ultraortodox lakosság tartja kötelezőnek, sajátos módon pont vallási okok miatt. Arra hivatkoznak, hogy mivel nem tudjuk, hol állt pontosan a hajdani Szentély, ahová csak rituálisan megtisztult állapotban lehet belépni (erre pedig Templom híján nincs ma lehetőség), ezért a teljes terület tilalom alá esik. Az ultraortodoxok között is nagyobb arányban a nyugati, askenázi közösségek az elutasítóak, akik tagjainak csupán 3 százaléka támogatja az imádkozást, míg a keleti, szefárd zsidóság körében 28 százalék tartaná ezt fontosnak.

Az igazi változást a nemzeti-vallásos tábor megerősödése hozta, akik között már 72 százalék a támogatók aránya.

Számukra a hitgyakorlás szabadsága mellett a nemzeti szuverenitás is kulcsfontosságú, mert nem tartják elfogadhatónak azt, hogy az izraeli állampolgárokat diszkriminálják a Templom-hegyen, amelynek területe Izrael állam része.

De még a szekuláris izraeliek közel fele (42 százalék) egyetért a Templom-hegyen történő imádkozással, ami alig kevesebb, mint az ellenzők aránya (45 százalék).

Az ultraortodox hívőket képviselő pártok kivételével a támogatók aránya a várakozásoknak megfelelően jobboldalon a legmagasabb (65-75 százalék) és a szélsőbaloldali Merec pártnál a legkisebb (10,5 százalék).

A felmérést elemző cikkében a Times of Israel megjegyzi, hogy a közvélemény álláspontja meglehetősen rövid idő alatt változott meg jelentősen, hiszen 15-20 évvel ezelőtt a Templom-hegyi zsidó ima felvetése jobbára szélsőséges vagy utópisztikus elképzelésnek minősült, és nem volt része a politikai közbeszédnek.

Ez mára megváltozott, és a vallásszabadság, valamint a nemzeti szuverenitás szempontjait még a bal-középhez tartozó, szekuláris Jair Lapid külügyminiszter is elismeri, a status quo hangsúlyozása mellett.

„Nem tartom megnyugtatónak azt a gondolatot, hogy a zsidó nem élveznek vallásszabadságot és zsidókat tiltanak ki erről a helyről” – mondta Lapid áprilisban egy nemzetközi sajtótájékoztatón.