Megjelent a Hetek Képbehozó magazinja, Keresztünk – Nyugaton a helyzet változó címmel. Benne európai gyülekezetvezetők, meghurcolt keresztények, ismert bibliatanítók világítanak rá arra, hogyan változott meg a hívők megítélése nyugaton. A kiadvány 4990 Ft helyett 3490 Ft a hetek.hu/konyvek oldalon.

Más országokban a csökkenés lassú, de folyamatos. 1949-ben a svédek 16 százaléka olvasta rendszeresen a Bibliát, de 1970-re ez az arány 10 százalékra csökkent. Egy 2016-os felmérés szerint 7 százalékuk havonta olvasta, és csak 2 százalékuk olvasta naponta.

A legtöbb embernek van ugyan Bibliája, de az érintetlenül porosodik a könyvespolcon. Az olvasás csökkenése az egyházakon belül is feltűnt, és sokan foglalkoznak a problémával, abban a reményben, hogy a keresztények körében növelik a bibliaolvasást.

Sok reményt fűznek a Biblia digitalizálásához és a számtalan, a bibliaolvasást támogató alkalmazáshoz. Ezek puszta számukat tekintve óriási sikereket értek el. A legnépszerűbbet, a YouVersiont félmilliárd telefonra, iPadre és számítógépre töltötték le.

A technológiának számos előnye van: Ha a Biblia ott van alkalmazásként a mobilunkon, mindig a zsebünkben van, így bárhol olvashatjuk. Lehetőség van arra is, hogy emlékeztetőt állítsunk be, továbbá könnyen feliratkozhatunk bibliaolvasási tervekre, és naponta kaphatunk néhány építő igeverset a képernyőre.

Az ilyen előnyök az egyik oka annak, hogy az Egyesült Államokban az evangélikusok keményen dolgoznak a digitális Bibliák kifejlesztésén. Az olyan platformok, mint a Quickverse, a Logos, a Bible Gateway és a YouVersion mind a kereszténység ezen ágához kötődnek. Az evangéliumi keresztények erősen hisznek a bibliaolvasás pozitív hatásaiban, természetes, hogy megpróbálják a technológiát felhasználni a hitéleti célú olvasás fellendítésére.

Nem értjük digitálisan a Szentírást?

A nemrég megjelent People of the Screen (Oxford University Press) című könyvében John Dyer teológus és technológiai fejlesztő ezt vizsgálja. A tanulmányban három gyülekezet híveit két csoportra osztották. Az egyiket arra kérték képernyőn, a másikat pedig arra hagyományos papír Bibliából olvasson.

Az eredmény enyhén szólva is érdekes. A digitális bibliaolvasás legjelentősebb előnye, hogy könnyebb. Azok, akik mobilos bibliaolvasási tervet követnek, gyakrabban olvasnak, mint azok, akik nyomtatott Bibliát használnak.

A problémák akkor jelentkeznek, amikor a megértésről van szó. Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy kevesebbet értünk, ha képernyőn olvasunk, ami a bibliaolvasásra is vonatkozik. Dyer hagyta, hogy a kutatásában részt vevő emberek elolvassák Júdás levelét (egy olyan könyvet, amelyet kevesen ismernek jól előzetesen), majd tesztelte, mire emlékeznek. Kiderült, hogy azok, akik digitális formában olvasták a szöveget, kevésbé emlékeztek annak tartalmára, mint azok, akik nyomtatott formában olvasták.

A legjelentősebb különbség azonban akkor mutatkozott, amikor leírják, mit éltek át az olvasás közben. Kétszer annyi digitális olvasó állította, hogy zavarosnak találja a szöveget, mint azok akik papír formátumban olvasták.

Amikor megkérdezték őket, sok digitális olvasó vallotta, hogy figyelmetlenül olvas képernyőn. Úgy tűnik, nehéz odaadással közelíteni a telefonon olvasott szöveghez:

"Inkább úgy éreztem, mintha egy e-mailt lapoznék át, minthogy valóban Isten igéjét tanulmányozom"

- mondja az egyikük.

Dyer tanulmánya ebben a paradoxonban landol: a digitális olvasók többet olvasnak, de kevesebbet értenek.

Az evangéliumi hívők általában optimisták a technológiával kapcsolatban, és a tanulmány résztvevői sem kivételek ez alól. Mielőtt elkezdték volna, 64 százalékuk bízott abban, hogy a digitális technológia elmélyítheti szellemi életüket. Valójában senki (0 százalék) nem volt szkeptikus a digitális bibliaolvasással kapcsolatban.

Azonban miután kipróbálták a digitális bibliaolvasást, az optimizmus drámaian csökkent: csupán 27 százalékuk állt hozzá pozitívan a képernyőn olvasáshoz, míg 25 százalék negatívan.

Néha azt mondják, hogy a legjobb Biblia az, amelyet valóban olvasunk, és ebben valóban van némi igazság. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ha eljutunk az olvasásig, akkor a hagyományos nyomtatott Biblia jobb, mint a digitális változat. Ennek egyik oka az, hogy tartós. Míg a digitális szöveg minden alkalommal megjelenik és eltűnik, amikor kinyitjuk, addig a nyomtatott könyv mindig ugyanaz. Ez lehetővé teszi, hogy kapcsolatot alakítsunk ki vele:

Nemcsak a Bibliával mint szöveggel, hanem a saját fizikai példányunkkal is.

A tollal a kézben való olvasás széles körben elterjedt szokása ennek a kapcsolatnak a kifejeződése. Ez különösen elterjedt az evangéliumi keresztények körében. Ez egy érdekes gyakorlat: Miközben a Bibliát Isten szavának tekintik, minden hívő Bibliája aláhúzások és megjegyzések révén személyes érintést kap. Ha megjelölünk egy verset, amely megvigasztal bennünket egy válságban, az állandó emlékeztető marad arra, hogy Isten mellettünk járt - mutat rá a cikk szerzője.

Amikor tollal a kezünkben olvasunk, az olvasás párbeszéddé válik.

Ez a szokás évszázadokra nyúlik vissza: a 18. században a hívő olvasók saját életük fontos hitéleti eseményeit jegyezték fel - például megtérésük időpontját.

Ezáltal a Biblia olyan könyvvé vált, amely nem ért véget az utolsó oldallal. A jegyzeteken és megjegyzéseken keresztül a történet folytatódik, ahogy a Szentírás összefonódik az olvasó személyes életével. Beírják magukat a történetbe, hogy Isten hogyan cselekszik a világban, és a szent történet a saját életükben folytatódik - zárta gondolatait Joel Halldorf svéd teológus.

(CNE/Hetek)